Ha azt akarom, hogy egy tál tejbegrízz hamarabb lehűljön, kavarni érdemes vagy állni hagyni?

Minél nagyobb két test között a hőkülönbség, annál nagyobb mértékben történik hőcsere. Nem lineárisan, hanem négyzetesen. Ha nem kevered meg, akkor csak a közepe lesz igazán forró, és ahogy a külső tejbegrízhez haladsz, egyre hidegebb, azonban emiatt nem történik nagy hősugárzás kifelé, hiszen a kinti tejbegrízmolekuláknak kicsi a különbségük a levegő hőmérsékletéhez képest. Azonban ha meleg kerül kívülre, akkor a nagyobb különbség négyzetesen nagyobb hőleadást biztosít.

Tehát mindenképpen keverve. Ráadásul úgy keverve, hogy a már lehűlt külső réteget középre keverd be, hiszen annak kicsi a hősugárzó képessége, ezáltal hűlni sem annyira fog. Nem állandó kevergetéssel hűl feltétlenül a legjobban. Elég percenként mondjuk mindig egyet keverni úgy a tejbegrízen, hogy a külső, már lehűlt rész kerüljön belülre.

Ugyanezen törvényszerűség miatt hűl le egy adott hőmérsékletre előbb a fagyasztóban a melegebb kaja. Ha beteszel egy 40 fokos és egy 60 fokos tányér főzeléket, a 60 fokos elvileg hamarabb hűl le a hűtőben uralkodó hőmérsékletre.

Aztaaa... Tök jól elmagyaráztad, amit én lusta voltam részletezni, és nem is tudtam volna teljesen pontosan: hogy miért úgy csinálom, ahogy... Azaz a saját tapasztalatomat "az optimális hűtésre".

Köszi. :)

Ha nagyon jól hőszigetelt edényben (kaloriméterben) van, akkor inkább állni hagyni érdemes, a kavarással ugyanis energiát, azaz hőt közölsz vele, és melegedni fog. Szóval túl gyorsan ne keverd.

Amúgy ha sima tálban van, akkor nehezen tudnád elég gyorsan kavarni, hogy melegedjen, inkább csak a környezetével való hőcserét segíted elő, ahogy a 13:38-as írta.

(Mondjuk azt nem értem, hogy miért kéne ugyanabban a fagyasztóban a 60 °C-os cuccnak rövidebb idő alatt lehűlnie 0 °C-os fokosra, mint a 40 °C-os cuccnak. A 60°-os esetében kell valamennyi idő, hogy 40 °C-osra hűljön, és onnan nem ugyanúgy viselkedik, mint az eredetileg 40 °C-os, tehát még annyi idő kell neki pluszba?)

A klasszikus kísérletben két fémvödröt tesznek ki a szabadba egy hideg, lehetôleg szeles éjszakán. A nyugalomban lévô víz rossz hôvezetô, ezért a víz tetején az edény oldala mentén keletkezik jég. Ha a kezdeti hômérséklet 10 oC körüli, belül nagyon lassú a lehûlés; a fent úszó jég még a szokásos keveredést is gátolja. A belsô, melegebb víz nem érintkezhet a hideg vödörrel, és nem adhatja át energiáját a külvilágnak.

Ha a kezdeti hômérséklet 40 oC körül van, erôs keveredés indul meg azelôtt, hogy a fagyás megkezdôdne. Így a teljes tömeg gyorsan és egyenletesen lehûl. Bár a jégképzôdés késôbb indul meg, az a víz, amely kezdetben meleg volt, hamarabb szilárdul meg teljesen, mint a hideg.

Nagyon fontosak a körülmények. Ha a hideg víz kezdetben 0,1 oC-os, a meleg 99,9 oC-os, nyilván nem számíthatunk meglepetésre. Az edényeknek elég nagynak kell lenniük, hogy kis hômérséklet-gradiens mellett is legyen keveredés, de elég kicsinek kell lenniük ahhoz, hogy a hô könnyen eltávozzon a vödrök felszínérôl. A szeles éjszaka erôs léghûtése sokat segít.

Ezt egy „köszönöm”-nek vesszük, és szívesen! Bár „egyed, amíg meleg” hozzáállással is lehet azonosulni.

(Berta, az 1 év és 9,5 hónap rekordnak számít?)

:DDD

Öt perce nem bírom abbahagyni a röhögést. :D

Rákerestem, amennyire tudtam, és igen, abszolút rekordnak számít, tehát a jelenlegi 1. helyezett. (Mindjárt bemásolom a linket a kézírásmegfejtős kérdés jópofa kérdezőjének, ott majd láthatod, de azért leírom: 2. hely 14 hónap, 3. hely 11 hónap. Persze az eredményekért nem vállalok felelősséget, hiszen nem látok minden kérdést még kategórián belül sem. :)

Nekem meg az jutott eszembe a kérdező kommentjét olvasván, hogy mi lett azóta a tejbegrízzel? :D

(Úgy értem, olvasta-e akkor a válaszokat, és kipróbálta-e a módszereket. Mert gondolom, nem áll ott azóta is ugyanaz a tejbegríz - már nem csak kihűlt volna magától... :D)