Miért piros a piros fény?
Nem biologiai látás szempontból hanem kvantumfizikai definícióra vagyok kíváncsi. Honnan eredeztetik a hullámhoszt ha a fény színére értik pl 630nm a távolság de mi között?
Értem ezalatt pl hogy két foton becsapódása követési távolsága ez a 630nm ?
De én nem arra vagyok kíváncsi hogy hogyan határozzuk meg hanem hogy mi az a hullám.
Mert biztos nem az a szinusz hullám amit felrajzolnak és van egy + - félhulláma. Ez egy hülyeség lenne mert a foton nem váltogatja a sebességét hanem állandó .Tehát miért van egy sinus hullámmal ábrázolva amikor ez nem váltóáram hogy egyszer egyik irányba másszor másik irányba haladjon .
Itt a hullámtulajdonság csak abból eredhetne hogy két poton közti eltelt idő vagy térköz .Ahol azonos fázisban találkoznak és erősítik egymást az a hullám csúcsa , ahol meg kioltják egymást az a hullám völgye lenne de ez nem lehet azonos a vezetékben folyó áramnál megadott hullámra ,márpedig a wikipédián úgy van ábrázolva mintha a fény ugyan az az elekrtomágneses hullám lenne mint más frekvenciákon .
Vagyis úgy van eredetezve a 630nm vörös fény hogy veszi a 300kkm es szinusz hullámot ami ugyebár 1Hz és ezt símán összenyomja 630nm re és akkor piros,és emellé kiszámol egy frekvenciát.
De akkor nem működik a rádiózás mivel minden megadott frekvencia ,ha az ilyen +- sinus hullámként van ráküldve az antennára igazából dupla frekvenciájú fényjelet sugároz ki mivel a fénynél 1Hz nem egyenlő a váltóáram 1Hz ével mivel a fény csak az az impulzusokat továbbítja.Nem értelmezi azt hogy ez egy - vagy + irányú áram hullám volt a vezetőben , a fény nem fog hátrafele haladni mert - hullám keltette.
Akkor most vagy egyenirányított hullámokról beszélünk rádiótecnkikában vagy nem működne az egész mert dupla frekvencia érkezne a vevő antennába.
Valaki tudná deffinilálni hogyan működik a rádiószórás ,és hogyan maradnak meg az egyenrangúságok a két oldalon?
válasza:A fény elektromágneses hullám. Vagyis a terjedése mentén az elektromos és mágneses térerősség komponensek szinuszhullámszerűen változnak és terjednek a térben. Két hullámhegy közti távolság a hullámhossz, és az adott ponton egységnyi idő alatt áthaladó hullámperiódusok száma a frekvencia.
A fotonokat ne keverd ide, mert azok a klasszikus sugárzási terek, amiket a rádiók is sugároznak, azok nem fotonszám-sajátállapotok, hanem leginkább koherens állapotokkal közelíthetők, amelyek különböző fotonszám-sajátállapotok lineáris kombinációi. A fotonok becsapódása pl. egy detektorba ilyenkor a Poisson-statisztikát követi, és nincs értelme egyetlen foton hullámáról, amplitúdójáról, stb. beszélni.
válasza:Több dolgot keversz. A fény foton. Csakhogy az érzékeléséhez műszer kell, ami kölcsönhatásba kerül a fotonnal. Részecskék kölcsönhatásakor mások a törvények, mint mondjuk két biliárdgolyónál. Ott a kölcsönhatás eredményeképpen a részecskék egy adott szabály szerint úgynevezett sajátállapotba kerülnek. Az általad reklamált jelenségnél a foton aszerint viselkedik, hogy mivel észleljük. Ha olyan berendezéssel, ami "hullámtermészetet" mér, akkor hullámként viselkedik, ha olyannal, ami "tömegtermészetet" mér, akkor tömegként (energiaként) viselkedik. Ezt a részecskék kettős természetének hívják, az elektronfelhő is tud ilyent.
Tehát a fény mérésekor a foton hullámként viselkedik és ezt vagyunk képesek érzékelni. Itt nem egy fotonról van szó, mert azt nem nagyon lehet érzékelni, hanem nagyon sok fotonról, amelyek együttesen úgy viselkednek, mint egy hullám. Ennek a hullámnak mérhetjük a hullámhosszát (inkább a rezgésszámát), így érzékelünk "színes" fényt.
válasza:Itt megnézheted, hogy hogyan terjed a dóton a piros és a kék fény:
válasza:> Itt nem egy fotonról van szó, mert azt nem nagyon lehet érzékelni, hanem nagyon sok fotonról, amelyek együttesen úgy viselkednek, mint egy hullám.
Legalábbis volt ilyen elképzelés a kezdetekben. Aztán megvizsgálták a kétrés kísérletben, hogy mi történik, ha egyesével lövünk ki részecskéket, és ebben az esetben is kettős természetűnek látták a fotonokat, elektronokat. Egy fotont is lehet érzékelni. Nincs akadálya. De az is hullámként fog viselkedni.
Igazából nehéz ezt elképzelni, mert nem hasonlít a makrovilág jelenségeihez. Tulajdonképpen ez a kettős természet is csak magyarázat. Valójában az van, hogy bármilyen részecskének vannak a viselkedését leíró függvények, összefüggések. Ezek együtt érvényesek a részecskékre. Szerencsére ezek a függvények két makrovilágban jól ismert jelenségek egyfajta ötvözeteként jól megfogalmazhatók, így tudjuk kicsit szemléltetni. Csakhogy amíg a két makrovilágban észlelt jelenség ellentmond egymásnak a makrovilágban, úgy a részecskék világában ezek együtt írják le a részecskéket.
Lásd:
válasza: válasza:Kvantumfizikai értelemben annak nincs értelme, hogy egy fény 'piros'.
"Értem ezalatt pl hogy két foton becsapódása követési távolsága ez a 630nm ?"
Nem ez hülyeség. a 63onm az intenzitáscsúcsok közti távolság, lévén transzverzális hullámról van szó. Egy darab foton is piros.
4
Jó én csak egyvalamit nem értek még:
Ha igazak az állítások akkor a piros 630 lézer fénye úgy állítható elő ha kiszámolom a fénysebességből a 630 hullámhosszt és az ahhoz tartozó frekvenciát , majd készítek egy olyan "adót" rezonátort ami ilyen ütemű impulzusokat kelt egy erre alkalmas anyagban de ezeknek az impulzusoknak a kiszámolt THz hullámokat csakis lüktető egyenáramú impulzusként szabad létrehozni (felfordított félhullámok), mert ha ezt a kiszámolt Hz t sinus hullámként küldjük rá az adóra akkor ugyebár itt már a + - azaz 2 db félhullám jelenti az 1Hz t (egy hullámhoszt) és ekkor az elméletben lézerünk dupla frekvenciájú fényt fog emmitálni azaz 315nm es fényt kapunk ami viszont UVb színű lesz.
Ez a kísérlet azt bizonyítaná hogy adott fény színe (frekvenciája) csak egyen vagy fél hullám impulzusok frekvenciájával lehet azonos .
Így az összes olyan anyagvastagság és egyéb fizikai kiterjedés mérése aminél a fény 1db hullámhosszából vezetik le a méretet , mivel a hosszabb méteres hullámok már láthatatlanok így csak a rezonátor számolt értékében bízva , ha nem egyen vagy félhullám impulzusokat pumpál az antennába a készülék akkor az összes mérési eredményt még el kell osztani 2 vel mivel a hullámok is 2x re rövidültek.
Ennek az egésznek az lenne a lényege hogy bizonyítsuk ,a 630 fény tehát a szín maga nem a foton részecske hullámtere hanem egy adott intenzitási szint két csúcsa közti távolság ,avagy eltelt idő ,mivel a fénysebesség állandó.
Ez így helyes állítás vagy a foton elemi hullámtere is bekavar a "színekbe" csak eddig senki nem mérte meg mert olyan kis mértékben?
válasza:...a fény csak az az impulzusokat továbbítja.Nem értelmezi azt hogy ez egy - vagy + irányú áram hullám volt a vezetőben , a fény nem fog hátrafele haladni mert - hullám keltette. ....
Sajnos a fény a - minuszt és a + is értelmezi.
De az érdekes nem itt van, hanem már az áramnál.
Az 50Hz -es áramnál is fény megy, /csak azt nem látjuk./
Ez a fény a két vezeték által kijelolt térben halad. /a vezetékek kozott/ A kijelolést az áram mágneses tere és a veszültség elektromos tere együtt végzik. Ha egyszerre megfordulnak, akkor a minusz*minusz_az_plusz miatt nem fordul meg a fény.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!