Mennyi lehet házat növénnyel szigetelni?
Ha a tető szerkezete, anyaga megfelelő arra, hogy rá bármit ültessünk, mik a további akadályai?
Egyáltalán miket lehet rá ültetni?
Egyszer-egyszer láttam cikkeket, melyekben külföldi helyekről zölden befuttatott falú és tetejű házakról volt szó, de nem sok információval.
Jól szigetel télen, nyáron?
Mennyire tisztítja a levegőt?
Milyen akadályai vannak annak, hogy egy nagyvárosban sok-sok fát ültessünk a társasházak elé? Csak a csatornázás, vagy más is?
Hiszen elvileg szigetelné a zajt, nyáron árnyékolna, tisztítaná a levegőt. Ezen kívül elvileg sok lélekre gyakorolt pozitív hatása van annak, ha kinézve az ablakon nem betont, hanem zöldet látunk.
Vannak esetleg blogok, oldalak, amik ilyesmivel foglalkoznak?
Esetleg köztetek van, aki ilyesmivel foglalkozik?
Milyen végzettség kell ahhoz, hogy valaki ilyesmit tervezzen, kutassa a "zöldesítés" hatásait?
válasza:Szia!
Itt részletesen olvashatsz a zöldtetőkről és képzést is adnak az építéshez.
Itt pedig a falra futtatható növényekről.
"Milyen akadályai vannak annak, hogy egy nagyvárosban sok-sok fát ültessünk a társasházak elé? Csak a csatornázás, vagy más is?"
Mivel nincs,kidolgozott,egységes álláspont az önkormányzatok számára,ezért gyakran a képviselőtestület hozzáállásán múlik,hogy egy város mennyire zöld.
Persze van objektív akadálya is a parkosításnak.Ahogy írtad csatornák,utak,épületek közelsége és az örök "kamuduma",a pénz!De van,ahol épp a lakók vágatják ki a fákat,arra hivatkozva,hogy a rovarok berepülnek a lakásokba.Ugyanezek a lakók később arról panaszkodnak,hogy nyáron megsülnek,mert eltűnt a természetes árnyék.Szóval ez egy nehéz pálya.Szerintem ott még nem tartunk,hogy kutatni kelljen a parkosítás pszichológiai hatásait!Elég ehhez azt a tényt felismerni,hogy az ember szellemi és természeti lény is egyben!
Köszönöm!
Budapesti vagyok, és itt több helyen 10-20 méter van a járda és a társasház között. Én oda biztosan sűrű lombozatot képzelnék el.
Berepül a rovar --- jááj ezek nem normálisak. :/ Sok ember semmi élőlényt nem bír elviselni, saját embertársát se ált, a többi élőlényt főleg nem. :/
Kutatás alatt azt értettem, hogy a növényt nyilván öntözni kell, és az pénz, tehát olyan kell, amit kevésbé kell öntözni.
Melyik növény bírja, ha egy nyáron igen meleg és napos ház oldalán van futtatva.
Mennyivel hűvösebb nyáron és melegebb télen a ház (valamennyit sztem tuti szigetel).
Az emberi lélekre tett hatások szerintem egyértelműek. Ráadásul azt már kutatták, elvileg a zöldebb helyen élők nyugodtabbak, a gyerekek jobban fejlődnek, könnyebben tanulnak stb.
válasza:Minden fafajtának van előnye és hátránya is. Van amelyik pöszöl (pl. nyárfélék), van amelyik lassan nő, van amelyik csorgatja a gyantáját, van amelyik nem bírja a száraz, meleg levegőt, megint másik meg épp a hideggel, a magas talajvízzel vagy a szeles helyekkel van bajban. Vannak fafajták, amelyek egyik napról a másikra ledobják a teljes lombozatukat ősszel, megint mások hónapokon keresztül hullajtják fokozatosan. Mindkettő okozhat problémát, ha nem megfelelő helyre van ültetve. Van amelyik ugyan igénytelen, nagy lombozatú, de termést hoz (pl. meggy), ami a kocsikra, járdára hullva nyomot hagy, vagy a dió, ami nyomot is hagy, és sérülést vagy felesleges zajongást is okozhat (a kocsiriasztót simán beindíthatja). Szóval nagyon meg kell tudni tervezni, hová milyen fa legyen ültetve, ez tényleg nem könnyű feladat.
A déli oldalra pedig nem igazán szoktak futtatni növényeket, leginkább azért, mert nem maradnak meg. Nyáron ha megsüti a ház oldalát a nap, simán fölmehet 50-60 fokra a hőmérséklete, egyszerűen lefő vagy leszárad onnan a futónövény. Északi oldalra szoktak borostyánt, vadszőlőt, komlót vagy hasonlót futtatni, ami nagy terjedelemben már esélyes benőni a keleti-nyugati oldalt is (főleg ha kap árnyékot valami fától is).
Én nem értek hozzá, de sok szempontot kel figyelembe venni egy-egy hely növényzettel való betelepítésénél, nem csak úgy "ültetünk oda valamit oszt maj jó lesz". A gyakori fafajták kb. az akác, platán, hárs, nyár, nyír, juhar, esetleg kőris, egyes fenyőfélék, néhány tujafajta. A többi nem igazán tűri meg a városi, főleg a belvárosi füstös, forró, száraz viszonylatokat.
Persze, azt sejtettem, hogy tervezni kell, ismerni kell a növényfajták adottságait..
Csak azt nem tartom megoldásnak, hogy nincs elég növény a városban.
Miért ültetnek kis lombkoronájú fákat?
Pl. a Kálvin tériek is elég kicsik. Vagy azok olyan fajták, amik meg fognak nőni?
Úgy gondolom, a placc elég nagy, nincs ott szép épület, amit nem szabad takarnia. A tűzoltóautó elfér köztük, ha szépen metszik.
Az a cserép, amiben vannak, mennyire engedi őket nőni?
(A Baross utca előttiekről, meg a Kecskeméti utcától a Szabadság híd felé a járdán levőkről beszélek.)
A Károly körutat is felújították, de ilyen pici, alakra vágott lombkoronájú díszfácskákat tettek.
Ott mi az oka?
Csak a villamos pályáját takarnák ki a megtermett fák, a szép épületeket nem takarnák ki.
Tényleg szoktam gondolkozni ezen, hogy miért van ilyen kevés záródó lombkoronájú, igazi hangulatot adó fa Budapesten.
Ja, persze a Ferenciek terére ahogy láttam nem terveztek a templom elé a nagy placcra semmit se.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!