Valaki le tudja nekem vezetni, hogy egy spekuláns hogy dolgozik? Hogy a gyakorlatban hogy nézett ki pl. az, amikor Soros György majdnem tönkretette az angol fontot? Nagyon érdekelne!

Úgynevezett "short" pozíciók felvételével. Ez a "long" pozíció ellentéte: ha valaki long pozíciót vesz fel, akkor arra számít, hogy az adott deviza/értékpapír/bármi aminek van árfolyama, emelkedni fog. Tehát vesz olcsón, hogy később drágán eladhassa.

A shortolás ennek pont az ellentéte, aki shortol, az arra számít, hogy az adott deviza/értékpapír/részvény/bármi aminek van árfolyama, árfolyama csökkenni fog.

Ezt technikailag úgy kivitelezik, hogy egy opciós ügylettel "kölcsönkér" (jelen esetben angol fontot) az adott instrumentumból egy adott intervallumra a spekuláns, azaz bizonyos minimális díjért megkapja ezeket és vállalja, hogy később, az opciós ügylet lejáratkor vissza adja a "kölcsönkért" instrumentumokat az eredeti tulajdonosának. Miután megkapta ezeket az instrumentumokat (deviza, értékpapír, akármi), azonnal el is adja, (mondjuk 100-as árfolyamon) majd vár arra, hogy csökkenjen az árfolyam és amikor elérte a kívánt szintet (mondjuk 60), jól bevásárol belőle olcsón, visszaadja az eredeti tulajdonosnak és realizálta a hasznot, mely így: 100-60-tranzakciós költségek. A probléma a shortolással, és amiért betiltásra is került többször a válság során, hogy önbeteljesítő: ha valaki, de különösen Soros György, akire odafigyelnek a pénzpiacokon, veszettül elkezdi eladni a fontot, akkor arra az emberek odafigyelnek és szintén elkezdik eladni a fontot, ami az árfolyam további gyengüléséhez vezet, hiszen több lesz a kínálat mint a kereslet. Szélsőséges esetben ez az adott instrumentum árfolyamára katasztrofális hatással lehet.

Megpróbálom egyszerűbben:

Vonatkoztassunk el attól, hogy angol fontról van szó, mondjuk azt, hogy Gyuribá' beszakította az alma árfolyamát az almapiacon.

Ez azt jelenti, hogy az alma ára meredeken zuhanni kezdett, ami ugye a többi eladónak nem jó, mert nem vesznek tőlük almát a vevők, vagy csak nagyon alacsony áron.

Ez úgy történt, hogy kölcsönkért egy csomó almát egy másik kofától, mert arra számított, hogy az alma ára csökkenni fog délutánra.

(Zárójeles megjegyzés1: az ok, hogy miért csökken az alma ára: TÖKMINDEGY. Lehet, hogy azért csökken, mert egy másik kofa sok almát hoz még a piacra délután olcsón, és ezt Gyuribá tudja vagy nagyon valószínűsíti, mert például látta elindulni a kamionokat Szabolcsból. Vagy mert tudja, hogy kukacos az alma. Vagy bármi más is az ok, de ő erre számít vagy tudja. Zárójel vége.)

Az alma ára legyen reggel 100 Ft. Gyuribá azért, hogy kölcsönkérje az almát, fizet 10ft-ot kilónként annak a kofának (mondjuk előző este), aki kölcsönadta neki az almákat, de meg is ígéri neki (szerződésben), hogy a vásárnapot követő reggelen vissza is ad ugyanannyi, ugyanolyan minőségű almát. (Ha ezt nem teszi meg, akkor tönkremegy, beperelik és soha többet senki sem fog neki semmit sem kölcsönadni, tehát ellehetetlenül). Ez a kölcsönadó kofa legtöbbször másik piacon árul almát. Vagy lehet hogy nem, de akkor ő is rosszul járhat a nap végére.

Gyuribá megérkezik a piacra a kölcsönkért almákkal és azonnal eladja az egészet 100 forintért kilónként különböző vevőknek, akik a piacra vásárolni mentek. Majd vár. Vár, vár, vár, és délutánra valóban lemegy az alma ára kilónként 60 forintra. Ezek után ő megveszi délután az almát kilónként 60 forintért és visszaadja a kölcsönadó kofának. Mennyit keresett ezen Gyuribá? 100-ért adta el, 60-ért vette, 10-be került a kölcsönzés: 100-60-10=30 forint haszna keletkezett minden eladott kilón.

És itt jön a lényeg: Miért ment le az alma ára? Miután Gyuribáról mindenki tudja, hogy óriási almadíler és mindig tisztában van az almapiaci folyamatokkal ezért mindenki azt figyeli, hogy Gyuribá mit és hogyan csinál: ha Gyuribá reggel villámgyorsan eladja az összes almáját, akkor a többi kofa azt fogja gondolni, hogy valami baj van az almával, hogy ennyire szabadulni akar tőle, ezért ez kétszeresen is csökkenti az árat:

1. Egyrészt megjelenik a Gyuribá által eladott alma a vevőknél, tehát kevesebb vevő fog akarni almát venni, ezért a többi kofa kénytelen árat csökkenteni, hogy ellensúlyozzák vevők érdektelenségét az almák iránt. Hiszen, ha olcsóbb az alma, akkor talán többen vagy többet vesznek belőle, annak ellenére, hogy reggel már sokan vettek Gyuribától, de az olcsó mindig kell az embereknek, ha szükségük van rá, ha nem. A vevők pedig azért érdektelenek, mert már bevásároltak.

2. Másrészt pedig az almától való - akár információhiányból, akár másból eredő – félelem, ami csökkenti az alma árát. Ezt az táplálja, hogy Gyuribá eladja az almát, tovább csökkenti az árat, mert a kofák is szabadulni akarnak majd az almától, ugyanúgy akarnak majd csinálni mint Gyuribá, de az 1-es pont miatt már amúgy is megcsappant vevőkörnek.

(Zárójeles megjegyzés2: A kofák nem magától az almától félnek, hanem az alma értékének csökkenésétől, ami, ha a nyakukon marad estére, akkor nem tudnak majd mást venni, mert az almában áll majd a pénzük. Az alma értéke azért is csökkenhet, mert pl kukacos, de ezt ők nem tudják megnézni, viszont azt gondolják, hogy Gyuribá' TUDJA, hogy kukacos az alma és ezért adta el reggel gyorsan. Zárójel vége).

A két ok együttesen, egymást erősítve oda vezet, hogy az alma ára meredeken zuhanni fog a piacon és sok almakofa tönkremegy, mert nem, vagy csak alacsony áron tud almát eladni. Árnyalja a képet a reggel piacra vitt alma mennyisége: Minél több almával játszik Gyuribá, annál jobban zuhanhat az alma ára estére, de ő is nagyobbat bukhat, ha valamilyen ok miatt nem csökken, hanem nő az alma ára, mert ilyen esetben DRÁGÁBBAN kell délután megvennie azt az almamennyiséget, amit szerződés szerint másnap reggel vissza kell adnia, mint amennyiért eladta.

Fontos megjegyzés, hogy Gyuribának NEM célja a többi kofa tönkretétele vagy az alma árának csökkentése, ezek mind a fent felsorolt folyamatok EREDMÉNYEI, de NEM CÉLJAI. Ő „mindössze” arra számít, hogy csökkeni fog az alma ára és kész. Legalábbis ezt mondja. És az, hogy erre számít (mivel Gyuribá fontos almadíler és a többiek figyelnek rá) és a piacot befolyásolni tudja közvetetten egy járulékos esemény, ami a fentiek miatt következik be, de nagyon is Gyuribá pénztárcáját gazdagítja. Tehát sokan, akik vesztenek az almán, feltételezik, hogy szánt szándékkal tesz és mond olyan dolgokat, amik az alma árát számára kedvezően befolyásolják, ő ezt azonban tudja tagadni, de hát így működik a piacgazdaság, nem csak előnyökkel jár és így válik a shortolás (a kölcsönkérés, eladás, visszavásárlás, ebben a sorrendben) önbeteljesítővé és ezért kellene szabályozni a használatát.

Egy kis kiegészítés még az almás példához: végig azt írtam, hogy Gyuribá tettei befolyásolják a piacot. Ezt sokan feltételezik a kérdésedben szerepelő eseménnyel kapcsolatban Sorosról, de ezt mindig tagadta, de azért nem egy szent az ürge.

Fontos tudni, hogy ez egy kiragadott példa a short műveletek "lejáratására". A legtöbb (99%) spekulánsnak nincs olyan híre, vagy olyan eszköze, vagy annyi pénze, hogy érdemben befolyásolja a piacot, tehát amikor kölcsönkér-elad-vásárol-visszaad, azaz shortol, akkor elég sokat kockáztat, mert a műveletei nincsenek hatással a piacra.

Ez különösen igaz a mai forex-re (ez az piac, ahol a devizákkal, többek között az angol fonttal is kereskednek). Annyian (intézmények, bankok, államok, magánszemélyek, stb, vö: kofák) kereskednek és olyan elképesztően sok pénz (vö: alma) van ezen a piacon, hogy egy egy tranzakció, legyen az többmilliárd dolláros (többmilliárd tonna alma) is, nem tudja érdemben befolyásolni a trendeket, tehát a devizák (almák) árfolyamának változása egy nagy átlag lesz, amiben az összes piaci szereplő összes döntése átlagolódik.

Ezért is mondják azt, hogy a forex hasonlít a legjobban a közgazdaságtan modelljei által áhított tökéletes piachoz, ahol is végtelen számú résztvevő, végtelen mennyiségű pénzzel rendelkezik, tehát a résztvevők száma és a rendelkezésre álló pénz (alma) önmagában nem befolyásolja a piac működését, csakis externáliák, azaz külső tényezők.

Gyakorlatilag ilyen piac nem létezik és ezért tévesek nagyon sokszor a közgazdasági modellek és előrejelzések.

Vissza Soroshoz: 1990-ben, amikor ez történt, még nem volt olyan nagy ez a forex piac (almapiac), ráadásul Soros eszméletlenül sok angol fontot (almát) kért kölcsön és adott el gyorsan, ráadásul akkor már nagyon fontos befektető (almadíler) volt, ezek még rátettek egy nagy lapáttal az egészre.

A másik ok, amiért ez ennyire emlékezetes, az az, hogy először derült ki nyilvánosan, hogy egy magánszemély térdre kényszerített egy jegybankot (az alma árára, kereskedésér figyelő, almakibocsátó, almatermelő szerv), ráadásul rögtön az angolt, ami híresen független és makacs egy intézmény, de Soros tranzakciójának hatására kénytelenek voltak lazítani az eddigi almapolitikájukon.

Aztaaa...

Gratulálok a tisztelt válaszolónak a szaktudásához és a türelméhez is. Így kell érthetően magyarázni. Le a kalappal. :)