Nehezebb lesz a vas, ha vörös izzásig hevítjük?

"Ha elosztjuk c négyzettel, 0,0000005 g az eredmény."

Ez légüres térben igaz.

Levegőben viszont, ha kiszámolod, hogy a megnövekedett térfogat miatt mennyivel nagyobb felhajtóerő hat rá...

@ 01:57

Hát ez elég nyakatekert érvelés. Véleményem szerint a kérdező az acél tömegére gondolt, ami abszolut független a felhalytó erőtől.

Ha a vas súlyára gondolsz, ez a tömegre ható gravitációs erővel egyenlő. Tehát szntén nincs szó a felhajtó erőről. Ugyan szokványos módon történő súly mérést befolyásolja a felhajtó erő, pontos mérés esetén figyelembe kell venni, esetleg korrigálni. Tehát nem súlyt befolyásolja, csak a mérés pontosságát.

@ 16:26

"Jézusom." Kedves öcsém! Ha hülye vagy a téméhoz, azzal még nem kell dicsekedni!

"Az energianövekedéstől miért nőne a tömeg?"

Albert Eimstein: Speciális és általános relativitás elmélete 16-ik felyezet.

"Attól mert melegebb lesz valami, nem lesz gyorsabb (mozgási energia)" De bizony! A hőmérséklet növekedése ekvivalens az anyag részecskéinek sebesség (mozgási energia) növekedésével.

"nem lesz magasabban (potenciális energia) akkor miért pont a tömege változna?" De bizony! Részecskék távolabb lesznek egymástól, növekszik (kis mértékben) a potenciális energiájuk.

"A E = m*c^2 arra vonatkozik, hogy ha eltűnik m tömeg, akkor mennyi energia keletkezik, pl fúzió vagy maghasadás esetén."

Nem arra vonatkozik!

Tömeg nem tűnik el!

Energia nem keletkezik!

Nem például, hanem általánosságban. Tömeg-energia ekvivalencia a természet legáltalánosabb szimetria elve. Egyesíti és tovább viszi a tömegmegmaradás és energia megmaradás törvényét. Ha változik a tömeg, vele változik az energia is. Ha változik az energia, vele változik a tömeg is. DE egyik sem veszik el, és egyik sem keletkezik!

"Vagy pl a kvarkok egyesülésekor, ugyanis a kvarkok tömege körülbelül százszorosa egy protonénak,"

Elég pongyola megfogalmazás. "A tömeg fogalma a kvarkok esetén azonban mégis bonyolultabb, mivel a kvarkok nem figyelhetők meg szabadon. Ezért a kvarktömeg fogalma egy elméleti konstrukció, és mindig meg kell mondanunk, hogy adott esetben hogyan definiáljuk." (wikipedia)

Egyes kvarkok tömege közt 7 nagyságrend külömbség van.

"mégis mikor hárman összeállnak protont alkotni, leesik a tömeg egy protonnyira, a maradék 299*c^2 energia szétsugárzódik" Nem esik le, mivel nem a polcon csücsül.

Tömeg egy részét a keletkező proton képviseli, a többi a keletkezett fotonok, és a többi részecske. Az össztömeg természetesen változatlan marad.

"na ezért olyan rohadt nehéz szétverni protont neutront"

Hogy ezért -e, abban nem vagyok ugyan biztos, de tényleg nem könnyű.

"és ezért kell az LHC."

Nem hiszem, hogy ez lene létezésének fő értelme! :)

Erről egy kicsit átköltött vicc jut az eszembe. Kovácsműhelybe látogató érkezik. Épp elkészül egy patkó, amit a kovács egyszerűen ledob a földre. A turista megkérdezi, hogy megnézheti-e.

-Hát persze.

Az felkapja, majd ugyanolyan gyorsan le is dobja.

-Mi van? Nehéz, vagy meleg?-kérdi a kovács.

-Nem, csak én ilyen k...a gyorsan meg tudok nézni egy patkót!