Tudtok linket, ahol egyszerűen leírják a mai személygépkocsik motorjának működését? (mi, hol, hogy s miért? ) Olyan szőkésen, hogy egy hozzá nem értő is megértse.

Oktatóanyagból csak egy jut eszembe: az elméleti vizsgán használt ún. "KRESZ-könyv" tartalmaz műszaki alapismereteket is. Ennyitől mondjuk senki sem lesz még autószerelő, de leírják, mi hol van az autóban, hogy néz ki a hajtáslánc, mi a szerepük az egyes alkatrészeknek. Úgy már talán könnyebb megérteni.

A különböző idegen szavakat, rövidítéseket pedig innen lehet kiokoskodni:

[link]

Ez sem teljes, de kezdésnek megteszi. Az AC-ben segítek, hogy hamarabb meglegyen: általában a légkondicionálót (air conditioning) jelöli. Vagy egy brit sportkocsigyárat, de az ritkább.

Egyébként meg tessék bátran kérdezni, valaki majd csak tud válaszolni. :-)

Nagyon szőkésen és egyszerűen.

Van egy hengered és benne egy fel-le mozgó dugattyú, mint pl egy pumpa vagy egy orvosi fecskendő. Gondolom fecskendőt láttál már.

Amikor a dugattyú lent van a henger legalján, felrobban a benzin és a levegő keveréke egy szikra hatására, ami a gyertyából jön, ez a gyújtás. Ez kilöki a dugattyút, így a dugattyú vége (amelyik kilóg a hengerből, tehát a pumpa fogantyúja vagy a fecskendő nyomókája) hasznos munkát tud végezni. Közben az elhasznált égéstermék (víz, szén-dioxid, meg mindenféle tökéletlen égéstermékek) kimegy a hengerből, ez a kipufogás. Ekkor újabb adag levegőt és benzint szív be, és ezt össze kell tömöríteni, azaz a dugattyú lenyomja a henger aljára (ez a sűrítés). A sűrítés munkaigényes folyamat, de a munka kevesebb, mint a hasznos munka, ami a robbanásból származik.

Általában a sűrítést úgy oldják meg, hogy egy másik henger mindig épp robban (azaz dolgozik), és ennek a munkájából egy részt használnak arra, hogy az egyik henger sűrítsen. És ezután csere. A különbözet hajtja az autót.

A dugattyúk föl-le mozgást végeznek, ezt egy speciális tengely alakítja körkörös munkává.

A dízelek annyiban mások, hogy a dízel a sűrítés végén magától berobban, nem kell szikra, azaz gyertya. (Az egyéb részletektől most eltekintek.)

itt szép animált rajz is van hozzá:

[link]

Megkaptam kedves leveledet "Agytörzsi Prof". Ne írj többet, tiltva vagy.

Hadd válaszoljak itt:

"amikor a dugattyú a felső holtpont közelében van, elektromos szikra gyújtja meg a keveréket."

Mint írtam, egyszerűsített választ adtam. Nem írtam, hogy a dugattyú elmegy a henger végéig, hanem azt, hogy amikor legalul van, vagyis már nem megy lejjebb. Ezt nyugodtan nevezhetjük a holtpontnak, de mint írtam, nem szakszövegre törekedtem, hanem érthetőségre. Tehát kijavítottad a jó válaszomat jóra. Gratula. (Egyébként ott van az is, hogy gyertya gyújtja a gázt, nem magától indul be. Sőt ki is emeltem, hogy a dízelekben ez nincs így. Szerintem elég érthető és a valóságnak is megfelel.)

Mellesleg hogy a henger "fejjel lefelé" vagy "fejjel felfelé" van a motorba szerelve, az egy laikusnak tök mindegy. Közérthetően a henger alja az, ami a dugattyú túloldalán van, ahogy például a borospalacknak is az az alja, ami a dugóval átellenben van, akkor is, ha fejjel lefelé tárolom. Kis autószerelő agyacskádba ez lehet hogy nem fér bele, de kénytelen voltam a köznyelven is érthető köznyelvi fogalmakat használni. Vagy előbb definiálni kell, hogy az alját nevezed a tetejének, mert fordítva van, majd amikor a kérdező már jól elveszett, akkor szakmai önértékelésed teljes tudatában konstatálhatod, hogy a motor megértéséhez zseninek kell lenni.

"Robbanás nincs, "

Jó hát vitatkozhatunk azon, hogy egy gázelegy heves térfogatváltozással járó reakciója az voltaképpen robbanás-e vagy sem. Megintcsak maradjunk a köznyelvnél, mert a működési elven mit sem változtat az, hogy gyors égésnek vagy robbanásnak nevezzük azt, amit a köznyelv amúgy robbanásnak nevez.

" A többi is erősen eltér a valóságtól, ezekre most nem térek ki. Javaslom, nézz meg erről egy videót, mielőtt ilyeneket írsz!"

Esetleg rábökhetnél, hogy mi tér el a valóságtól, persze az egyszerűsítésen belül. A sűrítés nem munkaigényes? Vagy nem a másik henger hajtja az egyiknek a sűrítését? Akkor mi? Géza bácsi?

Szóval örülj neki, hogy most az egyszer okos lehettél (volna), és terítsd a lapjaidat.

Na, látom, itt is sikerül személyeskedni. De egy technikai apróságban azért én is belepofátlankodom a dologba:

"Vagy nem a másik henger hajtja az egyiknek a sűrítését? Akkor mi? Géza bácsi?"

Ha az egyik henger sűrítését egy másik henger segítené, nem létezhetnének egyhengeres motorok. De ennek ellenére vannak. A sűrítést ugyanis nem csak egy másik henger munkaüteme segítheti (bár az is szokta), hanem a lendkerék is. Az egyhengereseken például kizárólag ez az alkatrész felel azért, hogy ne álljon meg a motor, mert egyébként igen rosszak az energiaviszonyok: két fordulatból jó, ha fél fordulat az, amíg a motor önmagát forgatja, a másik másfélben kívülről kell pörgetni, mert amúgy megállna. A többhengeres motorok esetén jobb a helyzet, de ott sem lehet elhagyni a lendkereket.

Ja, és még egy apróság, ha már "itt járok": az AC tényleg jelentheti a régi, mechanikus, membrános üzemanyag-szivattyút is. Manapság már nem ilyet használnak, de attól még létezik. Viszont ha az üzemanyag-szivattyúról van szó, akkor mindig "AC" formában írják, az "A/C" a légkondicionálóra utal (de az "AC" is jelenthet légkondicionálót, az "A/C" viszont üzemanyag-szivattyút nem).

"hanem a lendkerék is."

Azért írtam, hogy "többnyire" úgy oldják meg, hogy a másik henger hajtja. Igen, tudom, hogy vannak egyhengeres motorok, tudom, hogy van lendkerék.

Na mindegy, jól felhergeltük egymást.