Mi a különbség a tapadási súrlódás, a gördülési ellenállás és a csúszási súrlódás között?

Gördülési ellenállás: mekkora erővel lehet állandó mozgásban tartani egy kerekekkel rendelkező eszközt..

Tapadási súrlódás (nyugvó súrlódás): egy tárgy fekszik egy felületen, ennek megmozdításához szükséges (súrlódó) erő.

Csúszási súrlódás (mozgó súrlódás): ha fenti tárgy megmozdult ennek mozgásban tartásához szükséges erő.

Ez mindig kisebb a megmozdításhoz (nyugvó súrlódó erő) szükséges erőnél.

Azt autó kereke, amíg nem csúszik meg fékezéskor, az nyugvó súrlódásnak felel meg (nem mozdul el a kerék felfekvő felülete az úthoz képest!), de ha megcsúszott (ez már csúszási és KISEBB!) súrlódás, később fog megállni!!

Ezért találták ki az ABS-t.. Megpróbálja mindig forgásban tartani (nyugvó súrlódás) a kereket.

"Az autó kereke, amíg nem csúszik meg fékezéskor, az nyugvó súrlódásnak felel meg (nem mozdul el a kerék felfekvő felülete az úthoz képest!), "

Ne haragudj már, de ez a mondatod úgy ostobaság, ahogy van.

Az autó kereke gördülési ellenállásnak felel meg, amig normál körülmények között gördünek a kerekek.

Ha megcsúszik a kerék, akkor valóban csúszűsi surlódásról van szó. (Habár ez gyakran nem tiszta csúszás, hiszen közben még foroghatnak a kerekek.)

Ha a kocsi áll, be van húzva a kézifék, na akkor van tapadási súrlódás (nyugvósurlódás).

De benne is van a nevében, hogy nyugvó, tehát ez csak nyugalmi állapotban fordul elő.

Na jó, maximum annyit szépíthetünk a dolgon, hogy amikor halad a jármű, és a kerekek gördülnek, akkor a haladás irányába véve ugyan gördülési ellenállás van, de tengelyirányba tapadási, a kettő közötti szöghelyzetben pedig vegyes súrlódás.

Az axiális irányú tapadási surlódásnak itt persze kanyarodáskor van jelentősége.

Tehát itt teljesül az, hogy mozog ugyan a jármű, de axiális irányba nem, mert különben kisodródnánk a kanyarba.

Szerinted..

Természetesen az autónak van gördülési ellenállása is, de az idézet nem ahhoz kapcsolódik.

"(nem mozdul el a kerék felfekvő felülete az úthoz képest!), "

Mi nem igaz az idézetben, amikor a nyugvó súrlódásról beszélek?

Amikor gördülnek a kerekek, akkor a felület minden pillanatban változik, jó. Tehát ha te az érintkező felületből kiválasztasz mondjuk egy 1cm^2-es darabot, ami most még érintkezik a talajjal, de mivel gördül a kerék, ezért ez az 1 cm^2-es darab elhagyja a talajt, forog a kerék kerülete mentén.

Ha a kiválasztott "1cm^2" helyett most egy pontot választunk ki, akkor ez a pont cikloisiv mentén mozog.

Namármost ha valami cikloisiv mentén mozog, akkor az a valami biztosan nem lesz a talajjal állandóan érintkezésbe, mert hiszen ez azt jelentené, hogy megy a kocsi, mögötte meg felszántaná a betont, ilyen pedig nincs, ez könnyen belátható.

"1cm^2-es darabot, ami most még érintkezik a talajjal"

Igen, ez az a pillanat, amikor NEM CSÚSZIK, hanem NYUGSZIK a talajon, hiszen nem mozdul el egymáson az a bizonyos gumi 1cm2 és az út 1cm2-e, azaz nyugvó surlódás valósul meg. Hogy aztán az ezt követő időben hova kerül (folyamatában valóban cikloist ír le) az nem érdekes, akkor már a gumi futófelületének egy másik darabja van a talajon.

Ha csúszna, akkor igen hamar elkopna és folyamatos fekete csík maradna a betonom.

Ami meg is valósul akkor, amikor állóra fékezik a kereket.

Jó, amit írsz az a gördülés és a megcsúszás közötti átmenet. A tapadásnak ott akkor van szerepe, amikor meg akarnánk állapítani, hogy satufék esetén mekkora erő (járműre jellemző sebességtől függően) hatása szükséges a megcsúszáshoz.

Azonban kijelenthetjük akkor is, hogy az autókerekek normál működése a gördülési ellenállás esete.