Melyik a legerősebb anyag?
Gondolok itt strapabíróságra,keménységre,ellenállóságra.
Szerintem pl a fog elég erős, 70 évig nedves környezetben van, és ha vigyáznak rá semmi baja nem lesz, halottakat a foguk alapján tudják be azonosítani, mikor már a test el mumifikálódott a fogak alig változtak
Erősségként értelmezhetjük azt is, mennyire áll ellen a különböző kémiai hatásoknak. Ezen a területen a nemesfémek jó helyen állnak, hiszen közös ismertetőjegyük, hogy nagyon nehezen oxidálódnak (a legtöbb anyag ennek van kitéve) - viszont az arany meglehetősen puha fém (a platináról annyit tudok, hogy keményebb, de hogy pontosan milyen, az előttem is rejtély, mert rég tanultam kémiát).
Vagy ott vannak a nemesgázok, amelyek közül a hélium és a neon gyakorlatilag nem reagál semmivel, csak a szilárdságuk...
"A gyémántot tudtam, de beírtam a keresőbe és voila: [link] írónak.
A linkben szereplő cikk címében keménységet emlegetnek, aztán a cikkből kiderül, hogy nem is keménységet mértek, hanem Young-modulust, ami a merevség mérőszáma. A kettő nem egészen ugyanaz. A keménységet Rockwell, Wickers stb módszerekkel mérik, a Young-modulust (rugalmassági állandót) meg teljesen máshogy. Az elképzelhető, hogy van a gyémántnál nagyobb rugalmassági állandójú anyag, de ez még korántsem jelenti azt, hogy keményebb is. Szóval ilyen szempontból eléggé félrevezető ez a cikk. Bocs az okoskodásért.
Nos akkor, pontosítanék és javítanám magamat. A bór-nitrid illetve a bór szuboxid keménysége súrolja a gyémántét, de nem haladja meg (ugyan én a sima bórról előadáson azt hallottam keményebb, az angol wikipedia szerint nem keményebb).
Nos akkor mi keményebb? Mert bizony van keményebb! Mind mesterségesen előállított vegyületek:
Béta-karbon-nitrid (B-C3N4), fullerén (C60, focilabda alakúötszögekből és hatszögekből áll) illetve a mesterséges gyémánt is lehet keményebb a természetes gyémántnál.
hivatkozásokkal, a hitetlenkedők kedvéért...
Sőt, a Bór-nitrid bizonyos wurtzit-rácsos bór-nitrid (w-BN)is és a londsdaleit is keményebb a gyémántnál.
www.physorg.com/news153658987.html
Utolsó pontosítás: a wurtzit-rácsos bór-nitrid és a lonsdaleit természetben is előfordulnak.
A kérdés nem válaszolható meg egyértelműen.
Azért van szükség az iparban annyi féle anyagra, mert minden anyagnak mások a tulajdonságai. Van olyan anyag, aminek nagy a nyomószilárdsága, de nagyon rosszul viseli a húzó igénybevételt például ilyen anyag a beton. Csak az acélokból rengeteg változat van, aszerint, hogy ötvözött, erősen ötvözött vagy egyáltalán nem ötvözött, attól függően, hogy mivel/mikkel ötvözik és, hogy melyik ötvöző a meghatározó, nem beszélve a szövetszerkezetről, arról, hogy milyen közegben kívánják használni, milyen hőmérséklet és nyomásviszonyok mellett, milyen az áramló közeg stb.
A legkeményebb anyagok között szerepel a köbös Bórnitrid a mesterséges gyémánt, amit az ipar azért is szeret jobban a természetes gyémántnál, mert más síkokon törik ezáltal jobban használható és olcsóbb. Nem beszélve arról, hogy a gyémánt kb 770 celsius fokon, elég...
Az arany lehet, hogy jól ellenáll a savnak, de alapjában véve puha fém, ha néztek olyan filmet amiben aranypénzbe harapnak, azt azért teszik mert így lehetett megállapítani, hogy valódi arany, vagy csak annak látszik...
A 12-16% krómot tartalmazó acéloknál már kialakul a felszínen egy összefüggő oxid réteg ami védi a felületet a környező hatásoktól.
a legerősebb természetes anyag a gyémánt, a legerősebb mesterséges pedig a nanocső, én így tudom jelenleg ez az állás :)...ezalatt nyomó és húzófeszültséget értek, többi ellenállástípusról nincsenek infóim
LAci
Én is a gyémántot írtam volna, de azt már rég ellőtték.
Ha nem a keménység szempontjából nézzük az ellenállóképességet, akkor pl. az azbeszt. Nagyon magas hőmérsékleteket el tud viselni, ezért is használták korábban égetőkemencék szigetelésére, súrlódó fékbetétekben (alig vezeti a hőt). jó hangszigetelő, a mechanikai hajlítóigénybevételnek rendkívül jól ellenáll, de a szálirányú szakítószilárdsága nagy, emiatt használták ékszíjakban, tűzálló-textíliákban. Savaknak, lúgoknak, olajoknak jól ellenáll. Éppen az ellenállóképessége miatt a tüdőbe jutó finom szálai nem bomlanak le és rosszindulatú elváltozásokat okozhatnak (ezt a tulajdonságot valószínűsítik a szén-nanocsövek esetében is). Azbesztot már nem használhatnak fel az EU-ban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!