Miért a munkavégzéssel definiáljuk a feszültséget?

Mindenképpen megemlítem -hogy biztosan tudd- a következőt:

Feszültség csak két pont között lehet. Két pont közötti energiaszint különbséget mutat, ezért nem más mint potenciálkülönbség.

Pongyola az a megfogalmazás, hogy "a kisebben lesz nagyobb a feszültség". Jegyezzük meg örökre, hogy semilyen testen, gömbön nem alakul ki feszültség. Mint említettem, Feszültség csak két pont között lehet, tehát ha feszültségről beszélünk, akkor mindig meg kell mondani, hogy mihez képest.

A gömbök esetében az elméleti viszonyítási pont az a végtelen távoli pont.

Vagyis a gömb és a végtelen távoli pont között feszültség van.

Való igaz, ha kisebb a gömb sugara, akkor nagyobb a potenciálkülönbség.

Jelen esetben : U=k*q/r.

Lehetne így is definiálni a feszültséget. Azonban ez csak egy speciális eset a sok közül. Ebből nem sok minden következik.

Ebből nem határozható meg az, hogy pl. mekkora a feszültség, ha a töltéseket egy hengerre visszük fel, vagy éppenséggel egy parabola felületre, stb. Ennek alapján végtelen sok definíciót kéne megalkotni. A fizikában pedig épp az a szép, hogy nem végtelen sok definíciót állapot meg, hanem egy alapelvet. Jelen esetben azt, hogy U=E/Q.

És ebből minden egyéb speciális esetre összefüggések vezethetőek le, amelyek tárgyalása nem középiskolai tananyag.