Ha megnő a feszültség, akkor gyorsabban halad
változatlan számú elektron vagy több elektron halad
változatlan sebességgel?
Figyelt kérdés
Ha megnő a feszültség, akkor megnő az áramerősség is. De ez szerintem kétféleképp lehetséges: ugyanannyi elektron gyorsabban kezd haladni, vagy több elektron kezd haladni de a sebességük nem nő. Esetleg mindkettő igaz?
Van erre képlet vagy pontos, szemléletes magyarázat? Köszönöm.
2011. febr. 18. 22:15
1/8 anonim válasza:
Nézz utána az áramerősség definíciójának! Segítek, nincs kéze a sebességhez. Attól még növekedhet a sebesség is, de ennek nincs köze az áramerősséghez.
2011. febr. 18. 22:26
Hasznos számodra ez a válasz?
2/8 anonim válasza:
Igazából mindkettő. Kvantummechanikai úton kellene megközelíteni a problémát, amiben nem vagyok jártas sajnos, de az áramnak is van köze az elektron sebességéhez nem csak a feszültségnek. I=nAvQ
Tisztán feszültséggel lehet elektront gyorsítani, de ha az elektron mozog, akkor már áram is folyik tehát nem független a kettő egymástól.
2011. febr. 18. 22:44
Hasznos számodra ez a válasz?
3/8 anonim válasza:
Ha növelem a feszültséget akkor az áramerősség nő mert egységnyi idő alatt több elektron megy a keresztmetszeten, az pedig nagyobb munkát végez. Ezért megy túlfeszültségtől egy készülék tönkre.Ha növelem a keresztmetszetet azonos feszültségnél több áram megy át
2011. febr. 18. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 A kérdező kommentje:
Tudom mi az áramerősség definíciója, épp ezért kérdéses számomra, hogy mi történik, ha nő a feszültség: akkor ugye nő az áramerősség, vagyis több elektron halad át azonos idő alatt.
De nem tudom, hogy azért, mert gyorsabban kezdenek haladni, vagy azért mert több kezd el haladni.
2011. febr. 19. 08:07
5/8 anonim válasza:
A több az több.Attól hogy valami gyorsabb, nem lesz több.
2011. febr. 19. 10:55
Hasznos számodra ez a válasz?
6/8 anonim válasza:
Jó a felismerés. A valóságban mindkettő igaz, de nagyobb mértékben az igaz, hogy a sebesség nől, az elektronok számának változása csekély. Az áramerősség ugye SI-ben alapmennyiség. De egy szemléltető összefüggés a következő: I=Q/t. Tehát az áramerősség nem más mint töltéssebesség, igenis hogy van köze a sebességhez. A vezetés pontos mechanizmusa nem egy egyszerű dolog, ezért nem is részletezném. De gondoljunk csak arra, hogy ez a sebesség időben sosem állandó a gyakorlatban. Pusztán a hatása helyettesíthető egy időben állandó értékkel. Ennek több oka is van. Pl. tudjuk hogy az anyagok részecskéi rezgőmozgást végeznek. (Hőmozgás). Ezenkívül az anyagban csak a vezetési elektronok mozdulnak el számottevően- így valósítják meg az áramot. Ezek azért mozdulnak el, mert a rákapcsolt feszültség hatására létrejövő villamos erőtér erőt fejt ki a vezetési elektronra. Így az elektronra hat a hőmozgást fönntartó erő, ill. ez utóbbi villamos erő. A két erő eredője mozgatja a töltést. De persze ez sem igaz, mert az anyagok kristályszerkezete nem tökéletes. Mindig vannak rácshibák, ill. rácstorzulások, egyéb belső hibák. A rácsszerkezet függ az anyag gyártási folyamatától, összetételétől, (egyensúlyi diagramok) stb.
2011. febr. 19. 19:03
Hasznos számodra ez a válasz?
7/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm, ez így egész érthető. Tud valaki esetleg olyan írást (könyv, stb) ahol ez érthetően, pontosan és szemléletesen le van írva? köszi
2011. febr. 20. 11:46
8/8 Sz B válasza:
Dr Budó Ágoston : Kísérleti fizika 2. kötet, Baranyi Károly: A fizikai gondolkodás iskolája.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: