Egy héliummal töltött, átlagos méretű szabvány lufi milyen magasra tud felszállni, és mitől függ ez?

elméletileg a dolog úgy néz ki, hogy van a külső nyomás, van a belső nyomás, van a külső gáz (levegő) sűrűség és van a belső gáz (hélium) sűrűség.

egyszerre két hatás dolgozik.

Felhajtóerő:

ez függ a léggömb pillanyatnyi térfogatától (mindjárt mondom) és a külső gáz sűrűségétől. Ha ennek a kettőnek a szorzata nagyobb, mint a léggömb tömege, akkor emelkedik.

A léggömb pillanyatnyi térfogata:

Ez egy egyensúly. Egyrészt van belül a gáz, aminek van egy nyomása. Ezt a gázt próbálja összenyomni egyrészt a külső légnyomás, másrészt a maga a lufi. (ebből következően a belső nyomás nagyobb, mint a külső)

(plussz bejátszik még a hőmérséklet is)

elvileg létezhet egy olyan magasság, amikor a léggömb térfogata olyan, hogy éppen nem hat rá felhajtó erő. Ezen a magasságon lebegne a léggömb. (mivel alapból van egy sebessége felfelé, így elsőnek oszcillálni kezdene ezen magasság körül, majd lassan lecsillapodna és megállna)

gyakorlatilag a lufi gumija nem képes korlátlan mértékben nyúlni, úgyhogy egy idő után kidurran.

az, hogy milyen magasra száll fel, az sokmindentől függ, pl. az anyagától, a gázmennyiségtől, hogy süt-e nap, vagy sem (melegíti a gázt, amitől nő a nyomás) stb.

hogy milyen messzire száll, az a repülési időtől, a széljárástól, a repülés magasságtól, az alakjától stb. függ.