A konstanzi zsinaton miért számítottak a magyarok, a lengyelek, a skandinávok stb. a német nemzet részének?

Azért kérdem, mert míg az angolok, a franciák, az itáliaiak és spanyol nemzeteket ilyen néven tartották számon, addig egy rakás másikat az előbb felsoroltak részének.

Holott Lengyelország, Magyarország, egyik-másik skandináv állam és Skócia még csak nem is volt abban az időben alárendelt szerepben, emellett függetlenek is voltak azoktól a nációktól, akik közé besorolták őket. Még-még Magyarországot meg lehet érteni, mert Luxemburgi Zsigmond uralkodott felette, aki a Német-Római Birodalom felett is, és az volt a nagyobb és erősebb, de Lengyelországra, a skandináv államokra ez nem igaz; és Skócia is független volt, nem tartozott az angolok irányítása alá.

Mégis mi alapján döntöttek, amikor meghatározták ezeket a nációkat?

...

Nem a magyar nacionalizmus és nem is a nagy magyarkodás beszél belőlem, csak tényleg szeretném tudni, hogy mi állt ennek a döntésnek a hátterében.