Jól számolt a válaszadó? ehazi.hu/q/125542

(Ez nem válasz, csak a mellékelt link kattinthatóvá tétele)

[link]

> „Jól számolt a válaszadó?”

Nem, nekem 1,4 V jön ki.

A következő kicsit filozófia:

> „Ha jól tudom, a mágneses fluxus értéke úgy számítható ki, hogy a mágneses indukciót megszorozzuk a tekercs keresztmetszetével.”

Szerintem nem. A mágneses fluxus úgy jön ki, hogy egy adott felületet (aminek a határát most a vezeték jelöli ki), megszorozzuk a rajta átmenő indukcióval (már ha homogén a tér). Most egy tekercs esetén ez a felület szerintem nem egy kör, hanem egy 'helikoid' [1], aminek a felülete a tekercs esetén jó közelítéssel a tekercs keresztmetszete szorozva a menetszámával. Szóval inkább az helyes, amit a válaszadó csinált.

Viszont ezzel, ahogy szerintem kéne értelmezni a tekercs fluxusát, az indukált feszültség már nem a menetszámszor a –ΔΦ/Δt lesz, hanem csak simán a –ΔΦ/Δt. Szóval a prof kétszer szorzott a menetszámmal, pedig csak egyszer kellett volna.

De amúgy meg igen, tekercs esetén úgy is fel lehet fogni, ahogy te mondod, de szerintem az kevésbé logikus.

Még egy hülyeség, hogy a feladat az indukált feszültség nagyságát kérdezi, ami ugye ennek az abszolútértéke lesz. (Ahhoz, hogy az előjeléről nyilatkozzunk, ahhoz ugye tudni kéne, hogy hogyan áll a tekercs a térhez képest, hogy melyik végét tekintjük a kisebb potenciálon levőnek meg ilyenek.)

[1] [link] enwp.org/Helicoid#/media/File:Helicoid.svg

(Oké, lehet, nem pont ilyenre gondolok, mert ez kettős tekercs, hanem inkább valamelyik általánosított változatára, ahol a meridián egy szakasz az itteni parabola ív helyett

[link] enwp.org/Generalized_helicoid

kép: [link] #/media/File:Schraubflaeche-parabel.svg enwp.org/Generalized_helicoid#/media/File:Schraubflaeche-parabel.svg

De mindegy, praktikusan csak arra akarok kilyukadni, hogy a tekercs által kijelölt felület nagysága az nem a keresztmetszetének a nagysága, hanem annak a menetszámszorosa. És akkor nem az U = –ΔΦ/Δt képletbe tesszük az N-et, hanem a Φ = B*A = B*N*π*R²-be. De mondom, ez lehet, hogy inkább szemlélet kérdése, a lényeg, hogy nem N²-tel arányos a végeredmény, hanem N-nel. Örülök, hogy 17:27-es is osztja ezt a nézetet, nem csak én világképem fura…)

Na, bénázik itt a Wikipédiával, mikor Mathworldön egyből ott van, amit akarok:

[link] mathworld.wolfram.com/Helicoid.html

Bocsánat!

Nem jól számolt.

„ΔΦ = BΔA = (0,7 T)(300 menet)(8 cm^2) = 1680 Wb”

Nem B·ΔA, hanem ΔB·A. Ebben a képletben nem kell a menetszámmal szorozni. Ezenkívül a képletbe nem cm²-ben, hanem m²-ben kell behelyettesíteni a tekercs keresztmetszetét.

ΔΦ=ΔB·A=0,7·8·10⁻⁴=5,6·10⁻⁴ Vs

Ui=−N·ΔΦ/Δt=−300·5,6·10⁻⁴/0,12=−1,4 V

> „a képletbe nem cm²-ben, hanem m²-ben kell behelyettesíteni”

Ez megint csak filozófia, de szerintem mindegy, milyen mértékegységben helyettesítünk*, ha utána jól szorozzuk össze a mértékegységeket. Tehát például úgy is jó lesz, hogy

ΔΦ = ΔB·S ≈ ΔB·N·A = (0,7 T)·(300)·(8 cm²)† = 16,8 cWb = 0,168 Wb (ahol S-sel a tekercs által kijelölt teljes felület nagyságát jelöltem, mert a fluxus definíciójában mégiscsak az szerepel),

--> lásd: [link] WA input: (0.7 T)·(300)·(8 cm²)

Ui = –ΔΦ/Δt = –(16,8 cWb)/(0,12 s) = –140 cV = –1,4 V.

--> [link] WA input: (16.8 cWb)/(0.12 s)

*Oké, ez megint kicsit elnagyolt állítás, de abból már a 17:35-ös válaszba is sok került, szóval arra azért figyelni kell, hogy kompatibilis legyen a választott mértékegységrendszerrel (ami jelen esetben az SI); mert ha másmilyen rendszerből kerül ki, akkor figyelni kell arra is, hogy a fizikai konstansok hogyan változnak… Szóval például az col mai definíciója 25,4 mm, ahol a mm az SI milliméter (így a col az ebből a szempontból egy SI kompatibilis mértékegység); de például az elektromágneses mennyiségek között nem feltétlenül ilyen triviális a dolog, ha egy részük például CGS-ben adott, de a végeredmény SI-ben várt. Mindegy, megint elkalandoztam… Szerencsére mostanság majdnem mindenhol SI kompatibilis egységeket használunk.

†Itt vigyázunk, hogy az egész szimbólum emelődik négyzetre, tehát a cm² az tulajdonképpen (cm)² = (0,01 m)². (Azaz a négyzetcentiméter nem centi-négyzetméter.)

A paraméteres végeredmény (csak a rend kedvéért): U = –N·A·ΔB/Δt.

(U.i: szégyellem, hogy nem szúrtam ki, hogy még a szorzás is el lett rontva…)

6

„ahol S-sel a tekercs által kijelölt teljes felület nagyságát jelöltem, mert a fluxus definíciójában mégiscsak az szerepel)

A fluxus képletében nem a tekercs felülete szerepel, hanem a keresztmetszete:

[link]

„Az indukció és a tekercs keresztmetszetének szorzata a fluxus.”

Az indukált feszültség: Ui=−N·ΔΦ/Δt

A fluxusváltozás: ΔΦ=ΔB·A, itt nem szerepel a menetszám.

Az indukált feszültség: Ui=−N·ΔB·A/Δt

Az elektromos feszültségnél nem elfogadott a cV mértékegység, sehol nem használják.

Az ottani válaszadó ezt írta:

„ΔΦ = BΔA = (0,7 T)(300 menet)(8 cm^2) = 1680 Wb”

Na, ezért érdemes SI mértékegységekben behelyettesíteni, mert ő cm²-rel számolt (az egyébként helytelen képletben), majd az eredményt úgy hagyta.