Ha elekrtolízissel vizet bontok szét, de sót is teszek bele, akkor mi fog történni?

Ha vízbontással foglalkozol, akkor ezt tudnod kell.

INKÁBB NE CSINÁLJ SEMMIT, nagyon amatőr vagy.

Erősen gondolom, hogy a kérdés vagy csak házifeladathoz kellett, vagy csak szimplán elméleti.

Többek között kell néhány alapfogalom, amik nélkül teljesen felesleges a témát elkezdeni boncolni.

A víz mit jelent nálad? Vegytiszta vizet? Csapvizet? Tengervizet? Édes élővizet?

A só mit jelent nálad? A hétköznapi konyhasót? Vagy valami mást? (Ugyanis a só egy jó nagy szerves és szervetlen kémia vegyületek összességének elnevezése, ami kationból és anionból áll össze.)

Ha vegytiszta vízben konyhasót oldasz fel, akkor lesz egy nátrium-klorid oldatod, amiben oxónium és nátrium kationok vannak, illetve hidroxid és klorid anionok.

A következő, ami fontos, hogy milyen típusú anódot és katódot használsz?

A vegytiszta víz elektrolízisekor naszcensz oxigén és hidrogén keletkezik. Viszont, ha az anód nem ellenálló, akkor a képződő oxigén bizony oxidálja és máris lehet, hogy az anódoxid a vízzel reakcióba lép és annak a vizes oldatává alakul, ami bizonyos esetben változtatja a reakciót.

Nem mindegy továbbá, hogy milyen áramerősségen, mennyi ideig elektrolizálod az oldatot.

Sok eletrolizálás során a képződő/lecsapódó anyag reagál az oldat oldószerével és valójában nem keletkezik semmilyen gáz, csak az oldat változik meg.

A te esetedben, jó elektródát használva, vegytiszta víz, konyhasós oldatát elektrolizálod. A katód felé a pozitív ionok mennek (nátrium és oxónium - amit nyugodtan hívhatunk hidrogénnek, vagy protonnak is), az anód felé a negatívok (klór és hidroxid ionok).

Innen tegyük fel, hogy a reakció gyors, folytonos és a két elektróda külön légtérben van, ahonnan elvezetődik a keletkező anyag (enyhe vákumnyomás van).

A katódon nátrium fém és hidrogén gáz képződik, az anódon klór és oxigén gázok.

A képződő anyagok a saját potenciáljuktól (standardpotenciál, vagy elektopotenciál) függ, hogy melyik kezd el hamarabb, vagy nagyobb mértékben megjelenni a elektródán.

Itt alapvetően a hidrogén nyerne a nátriummal szemben és a klór nyerne az oxigénnel szemben. Tehát lényegében sósavat alkotó gázok keletkeznének és az oldat lúgosodna. De ettől függetlenül minden igyekszik reagálni az elektromoság hatására és kis mértékben képződik oxigén és nátrium is. Viszont az elmélet itt nem ér végett.

Bár Faraday vizsgálta az oldat töménységét, hőmérsékletét, és arra jött rá, hogy azoktól független a folymat, de gyakorlatilag mégsem az. Miért? Mert az elektródák az oldatba vannak merítve és a rajta keletkező gázoknak idő és út kell, hogy az oldatot elhagyják. Mivel nem gázmolekulák, hanem atomi gázok képződnek, így jönnek szóba a másodlagos reakciósorok. A klór a vízben egyrészt oldódik fizikálisan is, de atomi állapotban kémiai reakcióba lép vele és hipoklórossavat alkot. A hidrogén is enyhén reakcióba lép a vízzel, de a katódon attól még történik nátrium leválás, ami már intenzívebben reagál a vízzel és hidrogént fejlesztve nátrium-hiroxiddá alakul.

Ezzel máris kaptál plusz két anyagot, amit ráadásul egymással is reagálnak . Szóóóóval... a válasz a kérdésedtől függ. Ha általánossulis kémia, akkor klórgáz és hidrogéngáz, ha középsulis, akkor naszcensz klór és hidrogén atomok, ha egyetemi, akkor meg jobban értenél hozzá, illetve, ha csak elméletileg érdekel, akkor jobban jársz, ha utánaolvasol. :)