Az univerzumban lehet lefelé vagy felfelé menni?

A Föld felszínén a lefele irányt az határozza meg, amerre a tárgyak esnek. Ez az irány (nagyjából) a Föld középpontja felé mutató irány. Az, hogy lefele az tehát azt jelenti, hogy a Föld középpontjának irányában. A felfele meg ennek az iránynak az ellentéte.

Egy másik égitesten – mondjuk a Holdon vagy a Marson – a lefele a Hold illetve a Mars középpontja felé mutató irányt jelenti.

Úgy általában az univerzumban a fel-le irány nem értelmezhető.

A világban nincs kitüntetett irány.

Van egy fix alakja, nyilván. De az irányok nem az "alakja" felé mutatnak.

Ezt úgy képzeld el, hogy itt, a Föld felszínén bármilyen irányt választasz (amerre mehetsz), az nem mutat sem a Föld közepe felé, sem kifelé a világűrbe.

A fel-le dolgot fent kifejtették, így inkább az Univerzum alakjáról írnék pár mondatot.

Gyakorlatilag ez alatt az Univerzum geometriájáról beszélünk, de természetesen gigantikus, kvázi a létező lehetséges legnagyobb távolságokon.

A korrekt, rövid válasz az, hogy: nem tudjuk biztosra, milyen az Univerzum alakja. Három lehetséges verzió létezik:

lapos, hiperbolikus, gömbszerű.

Namost ezeket nehéz intuitív módon elképzelni, hogy mik.

- A lapos a legegyszerűbb: ez az, amire mindenki gondol. Mint egy papír az asztalon. Ha veszel két párhuzamos egyenest, azok sohasem találkoznak egymással. Eddig ebben semmi meglepő nincs. A mérések alapján ez tűnik igaznak.

- A gömbszerűnél más a helyzet a görbület miatt. A Föld felszínén ha veszel két párhuzamost, azok találkozni fognak egymással, lásd: hosszúsági fokok, amik az északi és déli sarknál futnak össze, pedig párhuzamosak.

Az Univerzum esetén ez olyan furfangos dolgokkal járna, hogy ha elindulsz egy irányba, előbb-utóbb visszaérkezel ugyanoda a másik irányból (nyilván a gyorsuló tágulás ezt fizikailag lehetetlenné teszi, de pusztán geometriai szemszögből nézve ez lenne a helyzet).

- A hiperbolikus, vagy nyereg típusú Univerzumot a legnehezebb elképzelni. Ebben a nyitott elrendezésben a párhuzamosok meg örökké távolodnak egymástól.

A fenti hasonlatoknál fontos kiemelni, hogy szemléltetésről van szó, ahol is 2D-ben érzékeltetünk valamit. A valóságban ez 3 dimenzió! A példák tehát csak analógiák.

Nem tudom, ez így segített-e. Kicsit bonyolult téma 😅

"- A gömbszerűnél más a helyzet a görbület miatt. A Föld felszínén ha veszel két párhuzamost, azok találkozni fognak egymással"

A ráktérítő és a baktérítő is párhuzamos egymással a Föld felszínén, mégsem találkoznak soha egymással (sosem metszik egymást).