Szóval akkor ez most azt jelenti, hogy felejtsük el a vízforraló vízkőtelenítését?

Nem igazán. :) Arról ír, hogy a forraláskor a mikro műanyagokhoz tapad a vízkő és a nagyobb szemcseméret miatt egy finom szűrővel kiszűrhetőek. Vagyis a szűréssel a műanyag és a hozzá tapadt vízkő együtt szűrhető ki. De a szűrésre is szükség van hozzá.

Erre utal a cikk:

ScienceAlert

"Van egy meglepően egyszerű módszer a mikroműanyagok eltávolítására az ivóvízből"

"... A tudósok a közelmúltban találtak egy egyszerű és hatékony módszert a vízből való eltávolításukra."

"A Guangzhou Orvostudományi Egyetem és a kínai Jinan Egyetem csapata lágy vízen és kemény (ásványi anyagokban gazdagabb) csapvízen is tesztelt , nanoműanyagokat és mikroműanyagokat (NMP) adva hozzá a folyadék felforralása előtt, majd kiszűrve a csapadékot."

Itt jön a lényeg...

"A konyhai vízforralók belsejében gyakran előforduló krétaszerű anyag a műanyag felületén képződik, amikor a hőmérséklet változása kikényszeríti a kalcium-karbonátot az oldatból, hatékonyan befogva a műanyagdarabokat a kéregbe."

"A mésszel bevont műanyagdarabkákat ezután egy egyszerű szűrőn keresztül, például a tea szűrésére használt rozsdamentes acél hálón keresztül eltávolíthatják."

[link]

Vízforralódat nem csak lehet kell is vízkövetleníteni. A vastag vízkő nagyon lerontaná egy idő után a hatékonyságát. Vagyis már nem forralna rendesen.

Ahogy előzőek kifejtették a forralás közben keletkező vízkő az ami a mikroműanyagokra rárakódva kiszürhetővé teszi őket.

Vagyis forralás és hűtés után szűrni kell.

Ha a vízforalódban van szűrő akkor az is kiszűri.

De pont emiatt rendszeresen takarítani is kell a szűrőt is a vízforralódban.

( Ha vízkőoldóval teszed akkor leoldod a vízkövet a mikroműanyagokról és így kiöblíthetővé válnak onnan. Vagyis csökken a koncentráció. Nem nuláára de ami benne marad az a következő forraláskor szintén felakad. )

A cikk is írja kemény víz esetén 90% -os a hatékonyság. Vagyis a csapvízben lévő 4000 részecskéből 400 még így is bent fog maradni!

Lágyabb vizeknél rosszabb a módszer hatékonysága!

Egyenlőre halvány gőze nincsen senkinek sem a Bolygón hosszú távon mit okoz az élőlényekben a mikro műanyag szennyezés.

Vagy hogy hosszú távon a táplálékláncban hogyan és hol fog legnagyobb mértékben felhalmozódni.

Sőt mivel a levegőben is fújdossa a szél ( így találtak az everesten lévő hóban is már bőséggel mikroműanyagokat) a levegővel is lélegezzük.

Szóval megjegyzem már valószínűleg nem az ivóvízzel viszel be a legtöbbet az élelmiszerekben sokkal több van.

Aggasztó hogy ismeretlenek a hatásai a dolognak.

Valószínűleg vannak és lesznek is de nem tudni még hogy mit okoz, csak azt tudjuk hogy bekerül minden élőlénybe valami aminek semmi keresnivalója nem lenne ott.

De ha ezen szeretnél aggodalmaskodni akkor mondok még pár dolgot amik nemrég megjelent tanulmányokban voltak.

Köldökzsinór vért elemezgettek több száz ezer mintát.

50000 - ötvenezer!!! mesterséges anyagot mutattak ki aminek nem lenne ott keresnivalója.

A placenta elég jó szűrő képességű védi a magzatot.

De ennyi anyag az ami átjutott az újszülöttekbe is.

Mármint mindegyikbe, és a Földön mindenütt!

Amelyik anyagra volt is egyáltalán EÜ határérték meghatározva az sem mind volt határérték alatti!

Régen nem "valami", hanem hasznos tevékenységek érdekelték az embereket. Az ostobaságok és kitalációk iránti fokozott érdeklődés bizony nagy "baj"!

A szabványos ivóvíz teljesen tiszta. A mikroműanyagok leginkább csak a textíliákból származnak, és szinte kizárólag a tüdőt terhelik. Az egészséges tüdő viszont jól megbirkózik ezzel a kihívással, hisz a cellulózszálak és a talajbéli por kihordására már jól be van állva az emberi légzőrendszer.