Az mivel magyarazhato hogy egyes folyadekok illekonyabbak a viznel (jobban parolognak) hiaba magasabb, akar 130 fok is a forraspontjuk?

A kérdésben megfogalmazott állítás egyszerüen nem igaz!

A magasabb forráspontú anyagok szubjektíven illékonynak tűnhetnek, ha azok nagyon ingerlik az érzékeinket.

Kicsit szerencsétlenül fogalmaztad meg a kérdést, ha kihagytad volna a zárójelben lévő részt akkor jobb lett volna.

Párolgás, folyadékok forrápont alatt történő gázzá való alakulása. Aminek a sebessége sok mindentől függ, de ez most lényegtelen, mivel a kérdésed nem értelmezhető párolgásra. Attól hogy vízzel van keverve nem fog számottevőbben gyorsabban párologni. (valamint párolgásnál nem számít a forráspont)

Ami a te kérdésed hogy: egyes anyagoknak látszólag miért csökken a forráspontja ha vízzel van keverve?

Ezt a kérdést több irányból is meglehet közelíteni, azeotrópok képződése és parciális gőznyomás felöl, vagy elegyekben lévő összetartó erők irányából. Igazából mind a kerrőre szükség lenne hogy egy viszonylag teljes képet kapjunk.

Érdekel egy hosszabb válasz vagy elég a rövidebb?

A rövidebb válasz az hogy, miden folyadék párolog. Egy elegy fölötti gázelegyben mindig megtalálható lesz minden alkotóelem. De az arányuk fögg attól hogy mennyi van belőllük az elegyebn és a hőmérséklettő. Ha elkezded melegíteni ezt az oldatot az alkotóelemek gőznyomásának az összege eléri a légöri nyomást és az elkezd forrni. Hiába nagyobb a forráspontja az egyik alkotóelemnek valamennyinek mindig kell lennie a gázelegyben. És ezt a gőzt kihajta a "könnyebben forró" alkotóelem gőze. Így a páréatban minden komponens megtalálható lesz.