A sarki jégtakarók elolvadása esetén a Déli-sark (hótól és jégtől letisztult) területeit mennyire lennének képesek az emberek benépesíteni, településekkel és fejlett infrastruktúrával ellátni?

Az egy érdekes tanulmány lenne, ha megrajzolnák térképen, hogyan is nézne ki a Föld, ha elolvadna a két sarki jégtakaró is.

Ott ugyanis olyan mennyiségű víz van fagyott állapotban, amit elképzelni is nehéz.

Az Antarktiszon található a Föld jég készletének 90százaléka, és a bolygó édesvíz készletének 70 százaléka is ott van, jégbe fagyva

Az északi sarkon nincs is jelentős mennyiségű jég felhalmozódva, de az Antarktiszon közel 27millió köbkilométer a jég, ami elolvadva kb 60 méterrel emelné meg az óceánok, tengerek vízszintjét, vagyis a jelenlegi szárazföldek egy része víz alá kerülne.

Egy ilyen változást túlélni az egész emberiségnek kihívást jelentene, és az is kérdés, hogy a vízszint emelkedéssel, az óceánok sótartalmának felhígulásával milyen változás jönne még, mert a jelenlegi állapotában az Antarktisz belső területe szinte sivatag.

A Föld forgása miatt az Antarktisz körül erős áramlásban van az óceánok víztömege, az áramlat nem ütközik komoly ellenállásba sem Afrika, sem Amerika déli csúcsainál. Az áramlat körkörösen körbefut az Antarktiszon, viharos időjárás a jellemző, de az Antarktisz belsejébe kevés víz jut.

Igen, van ott több kilométeres jég, ami kb 34 millió év alatt csapdázódott be.

Az ember technikailag már majdnem bármire képes.

Az értelem és a gazdaságosság kérdése.

A Marson való tartózkodás sokkal nagyobb kihívás. Mégis dolgoznak rajta. Pedig értelmetlen nagy tudású emberek életét, egészségét kockáztani, terhelni. Hiszen műszerek nélkül semmit nem ér a kesztyűs ujja, sisak mögül kandikáló szeme. A robotokba építhető egy-egy cél-intelligencia pedig már ma többre képes, mint az egész legénység tudása.

A déli sarkvidékkel az is gond, hogy sok magas hegylánc, meg fennsík van arra, most nem emlékszem az átlagmagasságra, de valami háromezer méter körül van, vagy megközelíti azt. A havas csúcsok közelítik az öt Km-t is.

Ebben persze kellenek völgyeknek is lenni és akkor kiemelkedő hegyláncok, meg csúcsok, olyan az egész, mintha a Himalájában, vagy az Alpokban lakna az ember.

Illetve annál sokkal rosszabb, mert amikor ott tél van, akkor eleve nagyon hideg tud ott lenni, de a magassággal ez csak fokozódik, mínusz hetven fok, ami nyáron sem melegedik mínusz harmincöt fölé, nem is tudom, hogy miképpen tudna elolvadni az ottani jég, talán az lehetetlen.

Csupán a partszegély reagál érzékenyen a globális felmelegedésre, de azon nem sokan tudnának megtelepedni.

Az északi sarkvidék meg zömmel víz alatt van, vagy víz alá kerülne, így ott inkább kevesebb ember tudna megélni, mint most, ha a jég elolvadna.

#4 Ez nagyon tetszik: "... ami nyáron sem melegedik mínusz harmincöt fölé, nem is tudom, hogy miképpen tudna elolvadni az ottani jég, talán az lehetetlen."

Nem tetszik: "Csupán a partszegély reagál érzékenyen a globális felmelegedésre, de azon nem sokan tudnának megtelepedni." Mert!

Egyrészt, Ausztrália is lényegében csak a partmentén lakott.

Másrészt, az Antarktisz jege nyugaton fogy, keleten hízik. Mert nyugaton nagy kiterjedésű vulkanikus terület van a tenger alatt. Lásd >>> [link]