A hidrogén-cianid azeotrópos elegyet képez a vízzel?

Nem tudok róla - legalábbis az oldat nagy részét jól el lehet választani egyszerű desztillációval a nagy forráspontkülönbség miatt.

A hidrogén cianid nem marad meg stabilan a vízben, ezért vagy alkoholban tartják, vagy savval stabilizálják a vizes oldatot. Tisztán cseppfolyós formában robbanásveszélyes vegyület, ezért így nem tartunk belőle néhány milliliternyinél többet.

A historikus "kéksav" névhez pedig annyit kell hozzátenni, hogy csak az NO-val szennyezett HCN kék, a vegytiszta viszont teljesen víztiszta.

#2 (18:08) - fázisdiagramot tudnál linkelni vagy számadatokat megadni? Milyen arányú az azeotropikus elegy.

Csak azért kérdezem, mert tudom, hogy sok anyagnál nem megoldható az abszolút elválasztás a legtökéletesebb rektifikációval sem. Erre tipikus példa az etanol-víz rendszer.

Az irodalomban még nem futottam bele a HCN-H2O fázisdiagramjába, viszont személyes tapasztalatom, hogy egész kis mennyiségű hidrogén cianid is nagyon jól kidesztillálható a viszonylag híg reakcióelegyből.

Én mindig úgy csináltam, hogy a reakcióelegyet tartalmazó lombik kapott egy nagyobb fajta függőlegesen felrakott golyós visszahűtőt, mely kb. 25-30 C fokos vízzel volt üzemeltetve. Ez a visszahűtés nagyság-rendel csökkentette a vízgőz elillanását. Mindez után egy másik kisméretű hűtőcsővel és jégkásába merített lombikkal fogtam fel a HCN-t. A számolt nyereségem az elméleti maximumhoz képest 90% környékén mozgott.