Azt hogy lehet kiszámolni, hogyha van mondjuk egy homogén S kg súlyú négyzet alapú hasábom (legyen a négyzet oldala 'a' cm hosszúságú ), és mondjuk 'h' cm magas a hasáb, ami vízszintes talajon áll...?

Úgy lehet kiszámolni, ha megadod a még szükséges adatot.

Utána viszont középiskolás mechanika feladat.

Rendkívül egyszerű. Bármilyen test akkor dől el amikor a súlypontból húzott függőleges az alátámasztási ponton "kivülre" kerül. Azaz van 3 pontunk az M súlypont, az O alátámasztási pont, és a T pont ahol billentjük a cuccost. Az M ponton át húzunk egy függőlegest és ez metszi valahol az alátámsztási pontba húzott vízszintest (ez legyen a Q pont). Amíg az a sorrend, hogy O-Q-T addig nem dől el magától. Amikor Q-O-T akkor borul a bili... /miután itt ábrát nem tudok rajzolni kb. így tudom leírni/.

Egyébként ez pl. látszik a pizzai ferdetoronynál is. Ott még a "módosított súlypont" éppen belül van és nem dől fel. Ha a súlypont "kivül kerülne" az alátámasztási ponton borulna (figyelembe véve az alaptest elhelyezkedését, és az alaptestre ható talaj erőket is).

Én ilyen feladatok megoldásakor a használható szélső értékeket tételez(het)em fel, mert lehet úgy sincs megoldás.

Itt van, éspedig:

Ha a hasáb 'a" oldala végtelen kicsi, ha a "h" magasság végtelen nagy, ha van létező súrlódás a felfekvő felületek között, akkor végtelen kis erővel fel lehet dönteni.

Ha megadják az adatokat, akkor már számolás jön: tudni kell a (felfekvő) felületek közötti súrlódási tényezőt is...

Legyen h többszöröse a-nak.

A forgatónyomatékok (a felső élen nyomva):

mg * a/2 = F * h

Vagyis az erő a súly a/(2h)-szorosa. Kb., mert a billentés folyamán picit változik.

Fentiekből az is látszik, hogy ha h/a kicsi, és a/(2h) > mű, akkor nem borulni, hanem csúszni fog.