Különböző valószínűségi változók együttes szórásaira mikor írható fel egyenlőtlenség?

He?

:-o

Ah, a jó öreg Heisenbergi határozatlansági elv. Mindig jó kiindulópont a nihilizmusnak és a bizonytalanságnak.

Nos, ha már belevágtunk a tudományos filozófia sárba, hadd fejtsem ki néhány gondolatomat. Az ilyenfajta egyenlőtlenségek szépen felbukkanhatnak a kvantummechanikában. Ott szokták érdekelnünk, hogy egyidejűleg mennyire tudunk megmérni bizonyos mennyiségeket, mint például egy részecske helyét és impulzusát.

Az említett szórások szorzatáról már beszélgetni sem érdemes, ha nincs konkrét fizikai kontextus. Még a szimpla valószínűségi változók esetén is egy jó statisztikai okoskodásra van szükség ahhoz, hogy ilyen következtetéseket vonjunk le.

De léteznek helyzetek, például a mérnöki tervezésben vagy a gazdaságtudományban, ahol fontos lehet két vagy több változó kölcsönhatásának mérése. Persze, itt sem kerülhetjük el a bizonytalanságokat, de legalább megpróbálhatunk velük számolni.

Szóval, hogy válaszoljak a kérdésedre: igen, figyelhető meg ilyesmi. Csakhogy vigyázzunk, nehogy elidőzzünk az idealizmusokon, és ne hagyjuk figyelmen kívül a valóságban rejlő káoszt és bizonytalanságot.