Az infláció előbb utóbb önmagában is csökken ugye ha olyan magasak lesznek az árak amiket az emberek már nem tudnak megfizetni? Ugyanis a kereslet csökken az ár is.

Nem tudom rémlik-e, de nem mindíg a forint volt nálunk a fizetőeszköz. Egyszer már bedőlt annyira a gazdaságunk, hogy az utcán seperték a pénzt, mint a szemetet, meg azzal gyújtottak rá cigire is. Haladunk megint abba az irányba, hogy 20ezer forint semmi nem lesz egy átlag heti bevásárlást nézve.

Ebben az esetben valamit megint kezdeni kell majd. De jó példa a múlt erre is, kérdés az, hogy jó lesz-e ezúttal is.

Az infláció mint maga a fogalom több tényezőn múlik.

Ha abból közelíted meg ahogy kérdezted a forint nagyobb mértékben fog inflálódni ha az emberek kevesebb terméket vesznek.

A kereskedelemre kiszabodd adó forgalma aka. ÁFA is csökkenni fog ezáltal az államnak kevesebb bevétel fog áramlani. Ezt kiküszöbölve több valutát fog forgalomba bocsátani aminek eredménye megint az lesz, hogy gyengül a forint.

A megoldás az ország valutáját érintő területek erősítése lehet. Csak hogy egy szegmenst kiemeljek pl. az itt megtermelt javak részét nem exportálják ki hanem országosan használják fel. Sajnos a multik világában élve ez már csak nagyon csökkentett százalékban lehetséges lásd őstermelők. Hiszen egy termelő szövetkezet mint pl. tojásgyár olcsóbban foglalkoztat itt munkaerőt mint mondjuk Franciaországban. Ezért gyárt telepít be ami adózik ugyan a kormánynak de nem annyit mint az árujával tehetné. Leegyszerűsítve letermeli a "külföldi" nálunk az adott javakat, majd azt importálja az országból, ennek van egy VÁM illetve egy szállítási fuvarköltsége, egy előállítási költsége (táp, tyúk, stb.) , tárolási költsége, ezt rászámolja az adott javakra, mivel nem itt értékesíti ezért az adó más országokba fog befolyni. Illetve amiért megéri ezt csinálni, hogy még itt mondjuk 30 forintért ad el egy tojást kint akár tudna eladni 55 forintért is mivel ott nagyobb az átlag kereset illetve a népsűrűségből fakadó konzisztens vevői piac is.

Ahogy említettem ez csak egy szegmens viszont a kérdésedhez irányul. Ajánlom figyelmedbe Wolf Gábor: Kisvállalati marketing biblia című könyvét, ott részletesen is taglalja ha szeretnél a témában informatív és felkészült maradni. :)

Maga az infláció egy egyszer folyamat.

Ha a kormány pénzt ad ki, a termelés emelkedése (árufedezet) nélkül, akkor infláció lesz. Ha a pénz "nyomtatását" nem hagyja abba, akkor megismétlődnek az 1946-os jelenetek a pengővel (csak most forint lesz a felírat a gyújtóson)

Ha nem ad ki pénzt, amikor nő a termelés (árufedezet) akkor a pénz erősödik (defláció). Ez utóbbi több okból sem sűrűn fordul elő:

1., Az infláció (fedezetlen pénzkibocsájtás) bevétel az államnak

2., Ha defláció van, mindenki megpróbálja a beruházásait halasztani, ami a gazdaság megtorpanását okozza

Az itt felvetett egyszerű képet a külkereskedelem valamennyire árnyalja, hiszen az árufedezet fogalmát az import és export komplikálja

Részben igazad van, hiszen alacsony bázisról könnyű 20%-ot emelni, azt még az emberek meg fogják fizetni. Nyilván aztán egyre nehezebb újra és újra 20%-ot emelni, mert kiárazódsz a piacról. Tehát egy hosszú nagy infláció bizonyos mértékig önmagát is befékezi előbb vagy utóbb. De nem minden szegmensben. Kaját mindig venni kell, fodrászhoz meg nem kell annyit járni, és ez pontosan látszik a magyar infláción, ahol az élelmiszer árak sokkal jobban elszaladtak mint bármi más.

Az inflációt alapvetően több tényező hajthatja, és ebből csak egy a keresleti infláció. (Ez az, amikor több pénzt adsz az embereknek, akik szaladnak elkölteni, és ezzel felverik az árakat.) Amúgy a keresleti infláció sem működik minden szektorban, leginkább csak ott működik, ahol egyszerre van valamiféle áruhiány és alkudozás (pl lakáspiac). Egy fodrász jellemzően nem fog emelni csak azért, mert kicsit többen mennek hozzá.

Ami most van a világban, az nagy részt kínálati infláció. Ez arról szól, hogy bizonyos termékekből (pl chip) nem tudják kielégíteni az igényeket a beszállítói láncok szétesése miatt. Magyarul, leáll a kínai chip-gyár a covid miatt, és se az Audi nem kap motorvezérlőt, se a playstation nem kap processzort. Ez ment a covid alatt (egészen mostanáig), így viszont az Audi és a Playstation is hiánycikk lett, és elkezdett felmenni az ára. Mivel mindenhol használnak számítógépeket meg elektromos dolgokat, ezért ez a hatás lassan de mindenhova begyűrűzött. Ez lökte be az európai inflációt is tavaly-tavalyelőtt.

Erre pedig rájött az orosz háboró miatti energia infláció, ami léynegében mindennek megemelte az árát.

Namost az utóbbi kettő közül az első az nem nagyon csökken csak úgy magától, mert ha nincs chip, akkor továbbra sincs chip. Itt az történik, hogy aki nem tudja áthárítani az árakat a vevőre, az csődbe megy, ezzel viszont leszűkül a kínálat, ami matt a versenytársak tovább emelhetnek. Például 2020 körül az történt, hogy az autóbérlés ára a csillagos égig emelkedett (viszont tényleg nagyon kevés autó volt), és csak az bérelt autót akinek mindegy volt hogy 70 dollár vagy 250.