Miért nem állunk át véglegesen a nem fosszilis, atomenergiára?

Azért, mert:

-a nukleáris erőművi kapacitások túl lassan épülnek meg (15-20 év)

-túl drágán termelnek

-a nukleáris hulladék tárolása mai napig nem megoldott biztonságosan

Az egész kérdés rossz oldalról van megfogva. Van egy 150W-or fogyasztó számítógépem, ami egész nap megy. Ezt jóval kisebb fogyasztással is meg lehetne oldani. Én a fogyasztás oldaláról kezdeném a kérdés megoldását.

A fosszilis erőművek jól szabályozhatóak. Az urán alapú erőművek sokkal nehezebben. Azok vagy névleges teljesítményen termelnek, vagy ki vannak kapcsolva. Ezekkel nehéz utána menni a fogyasztás változásának. Erre lehet megoldás, hogy a fogyasztási völgyekben a "felesleges" elektromossággal vizet bontunk, bár a vízbontás hatásfoka erősen korlátozott.

Az atomerőművek ugyan nagyon biztonságosak, de egy-egy baleset következményei igen látványosak.

Az atomerőművek társadalmi elfogadottsága elképesztően alacsony. A telepítés drága, a világon mindenhol korrupcióval erősen terhelt.

Ide kéne írnom, hogy a kiégett fűtőelemek sorsa nem megoldott, de ez igaz a szén, gáz és olaj erőművekre is (nem fogadom el megoldásként a meddőhányót, illetve a "levegőbe engedjük" módszert).

Csernobilról, Tree Mile Islandról hallottál? Nem számoltak az emberi hülyeséggel.

Fukusima - a japcsik nem számoltak 10 méternél magasabb cunamival.

Szóval van hátulütője az atomerőműveknek.

A németek le is állítják lassan az összest.

A fúziós erőművekre lehet száz évet is kell még várni.

A kisérleti reaktor egyelőre csak 5 mp-et üzemelt.

Egyelőre optimisták, hogy 2025-re sikerül beindítani.

Ha jól tudom olcsóbban termel, de javítsátok ha mégsem. Viszont érdekességképp is, megnéztem mennyi baleset volt eddig és meglepő. Egyáltalán nem a média által közöl számoknál tartunk. Szóval a biztoságára adott nézetemet félreteszem egy ideig, nem tudom. A reaktorok számához képest sok, de a minősítéseiket sem néztem át, tehát az sem mindegy nyilván. Itt a lista. Nyilván amit hallunk az csak a jéghegy csúcsa, ahogy mondani szokták és ott is főként a csúnya oroszok és a Fukushima eset. Pedig a legtöbb atomerőművi baleset az USA-ban volt. Nem vicc.

"2022 májusában a világ mintegy 30 országában 439 atomreaktor működött."

[link]

"Társadalomtudós és energiapolitikai szakértő, Benjamin K. Sovacool arról számolt be, hogy világszerte 99 baleset történt atomerőművekben 1952 és 2009 között (ezek olyan incidensek, amelyek vagy emberéletet követeltek, vagy több mint 50 000 USD anyagi kárt okoztak,"

Atomerőmű-balesetek:

Egyesült Államok 54

Japán 20

Franciaország 12

Kanada 10

Egyesült Királyság 8

Oroszország 7

India 6

Belgium 5

Németország 3

Ukrajna 3

Csehszlovákia 1

Dél-Korea 1

Magyarország 1

Pakisztán 1

Spanyolország 1

Svájc 1

Svédország 1

Szerbia 1

Tajvan 1

források:

[link]

[link]

Atomenergia országonként (sok országban nem volt baleset)

[link]

Egyrészt az atomerőmű is használ fosszilis energiát, mert meg kell építeni (rengeteg nyersanyagra, gépre, munkavégzésre van szükség hozzá, amit alapvetően fosszilis energiából működtetünk), az üzemanyagát ki kell bányászni és fel kell dolgozni (ez is jórész fosszilis energiát igényel), üzemeltetni és karbantartani kell (szintén jelentős az ezzel járó környezetterhelés és fosszilis energia felhasználás). És akkor még nem beszéltünk az erőmű lebontásából, az elhasznált fűtőanyag és egyéb radioaktív hulladék feldolgozásához, raktározásához szükséges fosszilis energiaigényről (jobbára azért nem, mert mind a mai napig nincs rá megoldás, illetve működő ipari gyakorlat). Ha a hosszútávú társadalmilag megfizetett költségeket is figyelembe vennénk, akkor már egyáltalán nem biztos, hogy annyira olcsó az atomenergia, mint amennyire azt propagálják.

És a fentiek csak arról szólnak, amikor nincs semmi probléma az erőmű 40-50-60 éves üzemelése során. Mert ugye biztonságosak. Igen, azok, csak sajnos vannak előre nem tervezett dolgok. Például Pakson is majdnem megolvasztották a fűtőelemeket. Na nem a reaktorban, hanem egy ideiglenes pihentető tartályban, de ez semmit sem változtatott volna a súlyos baleset tényén, aminek elkerülése gyakorlatilag csak a szerencsés véletlenen múlt. És a fukushimai reaktorok sem a 10 méteres hullám miatt olvadtak le, hanem az utána következő áramszünet okozta a vesztüket (leálltak a hűtésüket biztosító szivattyúk). Mennyire biztonságos tehát egy erőmű? Annyira, amennyire évtizedekre előre biztosítani tudjuk a szükséges működését az egész infrastruktúrának. Mi történne ha egy háború, egy súlyos járvány vagy mondjuk egy migrációs hullám ellehetetlenítené a folyamatos üzemeltetést? Vajon hány reaktor leolvadása és az azzal járó súlyos környezetszennyezés kellene ahhoz, hogy belássuk, az atomerőművek üzemeltetése nagyon kockázatos.

Fukusimánál elöntötte a víz a reaktorokat, ez okozott különböző műszaki problémákat.

Pakson a fűtőelemek cseréjét egy német-francia csoport vállalta és persze benne volt a keze az Oszágos Atomenergia Hivatalnak is, akik jóváhagyták a terveket azzal, hogy "csak csak értenek hozzá".

Végül az "utólsó pillanatban" a ruszkik hozták helyre a hibát.