Láttam rengeteg videót amin Indiai és egyéb emberkék elektronikai panelekröl oldják az aranyat. Hogy ez hogy lehetséges? lépésről lépésre levezetve ha lehet. Mivel látszólag egy elég egyszerű folyamatnak tűnik a videókon.

Habár az arany elég ellenálló fém, azért azt is fel lehet oldani nem is egy módon. Mivel több féle módszer is lehetséges, nem fogom tudni hogy te melyiket láttad. De a leggyakoribb módszerek ezeket használják: királyvíz, KNO3+HCl, hidrogén-cianid, hypó+sósav, higany.

A legelterjetteb és egyszerűbb a királyvíz és KNO3+HCl, ami lényegében a királyvíz egy gyengébb változata.

1. lépés összekevered elkészíted a sav keveréked

2. belerakod az elektronikai hulladékot

3. kiveszed az oldatból a lemart nyáklapokat.

4. valamilyen metabisulfit-ot adsz az oldathoz hogy kicsapasd az aranyat

5. leszűröd az aranyport

Persze a kémia mögötte kicsit bonyolultabb, de technikai szempontból csak ennyit kell érteni hogy megtudd csinálni.

@2-es A KNO3+HCl borzasztóan olcsó, ha valaki rendesen ezzel foglalkozik akkor annak az ára elhanyagolható. Ha kicsit komolyabban veszi akkor királyvizet használ. De olyan országokban ahol laza a korlátozás annak az ára sem túlzottan jelentős, a kitermelt arany értékéhez képest.

Habár ez egyre kevésbé jellemző de, régebben az olyan országok mint indiai, valamint a többi szegényebb tengerparti ország, volt a világ elektronikai hulladék lerakata. Konkrét faluk fulladoznak az elektronikai hulladékban. Ez + az olcsó és szabályozatlan vegyszerek + az alacsony megélhetési költség. Egy nagyon megérős üzletté teszi azokban az országokban. Európában és Amerikában már közel sem megérős pláne magánszemélynek, nálunk csak nagyobb cégek foglalkoznak ilyenekkel.

(Valamint az ilyen kitermelés melléktermékei az ezüst és réz mind a kettő jelentős értékű ipari fém)

6-os ezt össze tudnád valahogy fésülni? Mert nem jön le a végeredménye.

"A KNO3+HCl borzasztóan olcsó, ha valaki rendesen ezzel foglalkozik akkor annak az ára elhanyagolható."

vs

"Európában és Amerikában már közel sem megérős pláne magánszemélynek"

Vagy a vegyszer olcsóbb Indiában mint Európában?

"alacsony megélhetési költség. Egy nagyon megérős üzletté teszi azokban az országokban."

Mert az alacsony megélhetéstől a vegyszer még nem biztos, hogy olcsó. Amúgy ha valóban csinálják, akkor lehet, hogy megélhetési szinten még éppenhogy kijön, de maszk és vegyszer hulladék és még gumikesztyű sincs benne.

A ezek a vegyszerek itt sem túl drágák. A fő akadály hogy nálunk egyszerűen nem lehet csak úgy a falu határán közel végtelen elektronikai hulladékot összeszedni. Nálunk ezt is külön venni kell, ez viszi el a profit túlnyomó részét. Valamint a különböző környezetvédelmi szabályozások, és veszélyes hulladék kezelési díjak. Persze magánszámtélkény kitételben lehet ezzel szórakozni csak akkor az nem is lesz nagyon megérős. Ha meg komolyabban csinálná az embert akkor meg jönnek azok a levonások amit az előbb említettem.

"Mert az alacsony megélhetéstől a vegyszer még nem biztos, hogy olcsó. Amúgy ha valóban csinálják, akkor lehet, hogy megélhetési szinten még éppenhogy kijön, de maszk és vegyszer hulladék és még gumikesztyű sincs benne."

Ezek mind ipari vegyszerek ami azt jelenti hogy olcsóbb literje mint a kóla. Nálunk minden vegyszer árának kb 50-70%-a különböző adókból és az extra biztonsági intézkedésekből generálódó költségből származik. Épp ezért olyan helyeken nagy divat ez ahol ezek a biztonsági előírások nincsenek. Valamint van elérhető alapanyag.