A legkisebb részcske tényleg pont, melynek nincsen kiterjedése?

A Planck távolság alatt nem létezik semmi. Nincsen fizikai értelme

Egyébként pedig húrokból épül fel minden. Minden húr rezeg. A rezgése szabja meg a gracitációját meg úgy mindent

Jajj!

Senki nem mondta, hogy Planck-távolság alatt nincs semmi.

A tudomány azt mondja, hogy ez alatt nem tudjuk értelmezni, vagy mérni. Ugyanígy a Planck-időt.

A Planck-tömeg egy baktérium tömege, arra ezek nem vonatkoznak.

A részecskék méretét pedig azért nem érdemes erőltetni, mert itt már valószínűségi méretek vannak - például azt tudjuk megmondani, hogy adott esetben 90% valószínűséggel ebben a dobozban van a részecske. Olyan valószínűség nincs, hogy egy ponton van. Meg olyan sem, ami a Planck-méreteknél kisebb lenne.

A pont egy matematikai absztrakció, ahogy az egyenes, a kör, a sík vagy a gömb is. A pont nem részecske, nem anyag, nem önálló fizikai létező, hanem a fizikai létezők közötti viszonyrendszernek egy matematikai absztrakciója. (Az más kérdés, hogy a részecskéket adott esetben pontszerű objektumként modellezzük.)

> A relativitás elmélet szerint a nagyon rövid hossz nulla távolság?

Nem. A pont az pont. A távolság az két pont között definiálható mennyiség.

> A pont feltehetően meg tudja görbíteni a teret

Nem. Ez pont olyan katyvasz, mintha azt mondanád, hogy a háromszög elektromos feszültséget gerjeszt, vagy a tetraéder hőt ad le.

> Az anyag csupán látszat, melyet maga a tér alkot meg.

Az anyag az anyag. Az, hogy az anyag belső felépítéséről, mibenlétéről más naiv elképzelésünk van, mint amilyen az valójában, illetve más az anyag mibenléte, mint amilyennek az ókorban, középkorban elképzelték, az egy dolog. Ettől még az anyag a körülöttünk lévő világot alkotó szubsztancia.

Az anyagnak és azok összetevőinek vannak geometriai jellegű tulajdonsága. Egy vaskockának van szélessége, hosszúsága, pozíciója stb… Az elemi részecskék világába lépve bizonyos tulajdonságok kicsit máshogy viselkednek, nem beszélhetünk a klasszikus fizika értelmében vett méretről, kiterjedésről, de a pozíció fogalmát is át kell kicsit értelmeznünk. De mindaz, amit erről megtudtunk az nagyobb léptékben egybevág a klasszikus fizika ezen fogalmaival. A lényeg ebből az, hogy a fizikai létezőknek van geometriai jellegű tulajdonságuk. A tér az ezeknek a tulajdonságoknak a viszonyrendszere, egy matematikai eszköz, amivel le tudjuk írni az anyag pozíciói, méretei közötti viszonyokat, számszerűsíteni tudjuk ezeket a tulajdonságokat. A tér csak egy matematikai absztrakció, nem önálló fizikai létező.

Ez egy nagyon jó magyarázat volt, csak ezzel a mondattal vitatkoznék:

"A tér csak egy matematikai absztrakció, nem önálló fizikai létező."

Nagyon valószínű, hogy a tér önmagában is működik, szerepe van. Például lehetővé teszi a mozgást és a hullámok terjedését. Lehetséges, hogy például a téren kívül ezek már nem működnek.

Ezzel együtt a tér az nem a valaha elképzelt éter: tehát például nincsen sebessége - olyan tekintetben, hogy ugyanúgy viselkedik, bármilyen sebességgel is mozog hozzá képest az anyag.

A fénysebesség az más, az a tértől függ.

> Nagyon valószínű, hogy a tér önmagában is működik, szerepe van. Például lehetővé teszi a mozgást és a hullámok terjedését. Lehetséges, hogy például a téren kívül ezek már nem működnek.

Mit jelent az, hogy a téren kívül? Ha nincs tér, akkor vagy nincs a különböző fizikai objektumoknak pozíciónak nevezett tulajdonsága, vagy azok között nincs viszonyrendszer. Minden egy pontban van, vagy nem egy pontban, de a pontok között nem definiálható távolság, irány, stb… Ha a pontok megkülönböztethetők egymástól, és definiálhatók olyan mértékek, mint távolság, irány, akkor az egy tér.

A mozgás az a pozíciónak nevezett tulajdonság megváltozása az időtől függően. t₁ időpontban a testhez egy (x₁, y₁, z₁) pozíció tartozik, t₂ időpontban meg egy (x₂, y₂, z₂) pozíció. Ezek a koordináták számszerűsíthető, definiálhatók közöttük olyan fogalmak, mint távolság, egyenes, stb… Ha nincs tér, akkor mit takar az a fogalom, hogy „mozgás”?

Ezért (is) gondoljuk azt, hogy a mi világunk tere teszi lehetővé fizikailag is a mozgást.

Máshol, ha szintén van valamilyen tér, akkor ott is lehet mozogni - ha meg nincs, akkor nem.

Ez mondjuk sajátos dolog a fizikában. Elvileg a fizika a világ jelenségei között keresi az összefüggéseket. Mégis olyanokat mondunk, hogy „a tömeggel rendelkező test meggörbíti maga körül a téridőt”. És valójában nem. Ha nagyon precízen akarjuk magunkat kifejezni, akkor a tömeggel rendelkező test körül a téridő görbült. A tömeg annak a kifejezése, hogy a test körül milyen mértékű a téridő görbülete.

Valahogy így van ezen alkérdés esetén is. A tér nem teszi lehetővé a mozgást. Értem mire gondolsz, de nem elég precíz, és a kérdés lényege szempontjából érdemes szőrszálat hasogatni. A pozíció egy olyan tulajdonsága az anyagnak, amire igaz, hogy teret alkot, a pozíciók között viszonyrendszer van, definiálhatók távolságok, szögek és hasonlók. A pozíció változása a mozgás. A pozíció nevű tulajdonság létezése és annak a viselkedése teszi lehetővé egyrészt a tér elvont konstrukcióját, másrészt a mozgás fogalmát.