Kinek van igaza az alábbi számításban?
Kialakult egy kis vita két fél között, és szeretném kikérni a véleményeteket, hogy kinek a számítása helyes, vagy legalábbis áll közelebb a valósághoz.
A 2010-es és 2022-es nettó minimálbér euróban vett reál értékének összehasonlításáról van szó, hogy mennyit növekedett, vagy csökkent.
Kiinduló adatok:
- 2010-es nettó minimálbér: 60.000 forint.
- 2022-es nettó minimálbér: 133.300 forint
- 2010-es euro-Ft árfolyam: 278 Ft
- 2022-es euro-Ft árfolyam: 400 Ft
- Euro inflációja 2010 és 2022 között: 27%
Az ’A’ vitafél számítása:
- A minimálbér értéke 2010-ben: 60.000/278 -> 215,8 euro
- A minimálbér értéke 2022-ben: 133.300/400 -> 333,3 euro
Ez 54%-os növekedés, viszont volt az euronak egy 27%-os inflációja.
- Egy 2010-es 215,8 euro mai értéken 215,8*1,27 -> 274,1 euronak felel meg.
Tehát ’A’ szerint a valós eltérés a 274,1 és 333,3 között van, ami 21,6%-nyi a valós növekedés.
A ’B’ vitafél számítása
- A minimálbér értéke 2010-ben: 60.000/278 -> 215,8 euro
- A minimálbér értéke 2022-ben: 133.300/400 -> 333,3 euro
De a 2022-es 333,3 euro az valójában nem 333,3 euronak felel meg, hisz a forintnak volt egy 69,5%-os romlása az eurohoz képest (278 -> 400-ra változott az árfolyam), ezért a 333,3 euronak a 69,5%-át kell venni, ami 231 euro.
Tehát ’B’ szerint a valós eltérés a 215 és 231 között van, ami 7,4%-nyi a valós növekedés.
Szerintetek kinek a számítása helyes, vagy legalábbis áll közelebb a valósághoz?
válasza: válasza:A b-ben kétszer számolsz az huf/eur romlásával, hiszen már eleve a 69%-os "romlott" euróval osztottál és utána még egyszer rontasz rajta 69%-ot.
De ugye az eur maga sem egy stabil referencia pont (pl mászkál a dollárhoz képest), úgyhogy ha valami világpiaci vásárlóérték érdekel, akkor kérdés hogy iPhone-t vagy BMW-t akarsz venni.
#5
"A b-ben kétszer számolsz az huf/eur romlásával, hiszen már eleve a 69%-os romlott euróval osztottál és utána még egyszer rontasz rajta 69%-ot."
Én ezt tudom. A B-nek próbáltuk is elmagyarázni, hogy kétszer rontott rajta 69%-ot, de nem értette meg.
válasza: válasza:Úristen. Eddig 26-an szavaztak arra, hogy egy aránypár helyes lehet úgy, ha csak az egyik összetevőnél vesszük figyelembe a változást. (Az A versenyző a forint inflációját nem vette figyelembe, csak az euróét, a B pedig a forint inflációját vette figyelembe, az euróét nem.) A jó megoldást meg senki nem írta le.
(A kérdés jellegéből adódóan nyilván nem a nominális változás a kérdés, mert azoknál nem számítana az infláció, hanem a két pénz valós vásárlóértékének változása, magyarul a reálérték.)
Mindkét pénzre hatott infláció, változó mértékben. Ennek a két %-nak nincs közvetlenül köze egymáshoz, mert a forint inflációja nem az euró inflációjához van kötve, nem abból számolják. Tehát a számítás nem lehet helyes, ha csak az egyik pénz inflációját (vásárlóerejének csökkenését) vesszük figyelembe.
Ebből adódóan, mindkét pénz esetében számításba kell venni azt az inflációt, amit külön-külön elszenvedtek.
Tehát, ha a két pénz egymáshoz viszonyított valós értékét számoljuk:
- A minimálbér nominális értéke 2010-ben: 60.000/278 -> 215,8 euró
- A minimálbér nominális értéke 2022-ben: 133.300/400 -> 333,3 euró
- A minimálbér mindkét pénz inflációjával számolt értéke (133.300/1.695) / (400/1.27) -> 249,7 euró
Vagyis, 15,7% a növekedés.
válasza:#8
Szerintem teljesen téves a gondolatmeneted.
„Az A versenyző a forint inflációját nem vette figyelembe, csak az euróét, a B pedig a forint inflációját vette figyelembe, az euróét nem.”
A B versenyző nem vette figyelembe sem a forint, sem az euro inflációját, figyelembe vette viszont a az euro-forint árfolyamváltozását, tévedésből duplán.
Az A versenyző meg figyelembe vette az euro inflációját, a forintét meg (teljesen helyesen) nem.
Hisz Eurora váltottunk át. Vettük az 1. év euroban vet értékét, és vettük a 2. év euroban vet értékét. Két különböző év két különböző euro mennyiségét hasonlítjuk össze. Az, hogy a forint közben mennyit inflálódott erre semmi hatással nincs.
“A kérdés jellegéből adódóan nyilván nem a nominális változás a kérdés, mert azoknál nem számítana az infláció, hanem a két pénz valós vásárlóértékének változása, magyarul a reálérték.”
Így van, a reálértéket nézzük, az euroban vet reálértéket.
“Mindkét pénzre hatott infláció, változó mértékben.”
De mi csak euroban nézzük a változást.
“Ebből adódóan, mindkét pénz esetében számításba kell venni azt az inflációt, amit külön-külön elszenvedtek.”
De te nem is ezt tetted eleve. A 69,5% az nem a forint inflációja, nem a forint eurohoz számított árfolyamromlása (ami szintén egyfajta infláció, de nem azonos a 27%-os euro MAGINFLÁCIÓVAL)
Az euro maginflációja az utóbbi 12 éveben 27%.
A forint maginflációja meg kb. 56%.
A 69,5% az nem maginfláció, hanem árfolyamváltozás.
Két különböző dimenzió a 27, meg a 69,5, amiket egyformán próbálsz kezelni.
“A minimálbér mindkét pénz inflációjával számolt értéke (133.300/1.695) / (400/1.27) -> 249,7 euró”
Na és itt a nagy baromság. Mit keres benne az 1.695? Most ez megint ugyanaz, amit a B csinál, kétszer számolsz a forint-euro árfolyam romlássam, ami már eleve megjelent a 278/400-on keresztül.
2010-ben 60.000 forint 215,8 eurot ért.
2022-ben 133.3300 forint meg 333,3 eurot ér.
És az összehasonlítás a 215,8 meg a 333,3 között van, úgy hogy belekalkulálod még a ez euro maginflációját.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!