Meddig tart egy felszívódó permetszer hatása?

Az hogy a felszívódó vagy a kontakt jobb-e az függ attól hogy mi ellen permetezel és milyen növényen. A felszívódó szereket nem mosódik le mondjuk egy esőtől, de tovább marad meg a növényben. Ha kontakt szert használsz az megöl mindent ami hozzáér a növényhez, a felszívódó csak azt ami megeszi. Kontakt szert általában méh védő technológiával kell kijuttatni, ami néha problémás lehet. A hatási idő sem egyértelmű vegyszerenként különbözik.

A felszívódó szerek habár bekerülnek a növény szöveteibe, de nem kerülnek be a keringési rendszerébe (olyan is van de az egy másik kategória), így csak azokban a növényi részekben lesz jelen egy ideig amire rápermetezték.

Illetve van az egészségügyi várakozási (amit első is említett), ez az az időhatár amíg a vegyszer olyan koncentrációban van jelen a növényben hogy emberi fogyasztásra nem megfelelő. Ez az idő általában 2-4 hét között van, de a hatóideje általában 5-10 nap. A kontaktszerek 1-2 napnál nem hatnak tovább.

Ebben az a vicces hogy az almamoly, cseresznyelégy, szilvadarazsak, barackmoly amik a kukacosodást okozzák az adott gyümölcsben mind más-más időben petéznek. Ami azt jelenti hogy más-más időben kell permetezni ellenük, akár egy hónap eltérés is lehet kettő között. Vagy az almamoly esetében 2 vagy akár 3 hullámban jelennek meg. A körte esetében meg nem is alkalmas kukacosodás megállítására, vagy legalábbis arra nincs engedélyezve.

Arról már ne is beszéljünk hogy jelenleg csak ugye méhkímélő módszerrel permetezünk, amit persze mindenki betart. Vagy hogy ezekre a fákra más-más dózisban kell kijuttatni. De igazából ez most tök mindegy mert most úgy sincs jelen a rovarok nagy része ami ellen akarsz permetezni. Mert ugye a vegyszer használati útmutatójában emlegetett feromoncsapda használata az túl bonyolult.

Szóval inkább rendesen utánna kéne nézni mielőtt az ember halálos mérgeket szór ki a természetbe. Mérgezve a környezetet és gyakran nagyobb kárt okozva ezzel mint hasznot.

2

A felszívódó szerek pont azok, amik kisebb-nagyobb mértékben bekerülnek a növény nedvkeringésébe. Persze, olyan kevés van, ami mindenhová eljut, de a többségük mozog valamennyit. Egyesek csak a felszívódás helyétől pár centit, mondjuk a levélből a hajtásba, de az elég soknál fennáll, hogy az alsó levelekből a hajtás csúcsába jutnak, és az új levelek is védettek lesznek pár napig.

Szerintem te a lokoszisztemikus (bőrhatásúnak magyarítják például) szerekre gondoltál, azok beszívódnak a levélbe, de csak annyit mozognak, hogy mondjuk a levél színére szórt szer megöli a levél fonákán szívogató levéltetvet.

Ahogy a felszívódó szerek, úgy a kontakt szerek hatásossága is nagyon különböző. Kontakt szerek közt is van, ami egy hétig is hat. (Ennél tovább valódi hatása a felszívódóknak se szokott lenni, mivel elkezdődik a lebomlás.)

4

Amiket írt, azok közül mindegyik gyümölcsre indokolt lehetett jelenleg a Mospilan. Csak hogy pár példát említsek, a gyakoribb kártevők közül, ami per pillanat károsít:

Meggy, cseresznye: cseresznyelégy, levéltetű.

Alma, körte: almamoly, levéltetű, körténél még körtelevélbolha, esetleg még előfordul hűvösebb helyeken hajtáshervasztó darázs meg szivarsodró.

Barack, szilva: levéltetű, keleti gyümölcsmoly, barackmoly, szilvamoly.

Az almamoly ellen pl. nem is lehet rosszkor permetezni. Legfeljebb nem a legjobbkor.

Igaz, hogy csak 2-3 generációja van, de ezek nem egyszerre kelnek és károsítanak, hanem nagyon elhúzódva. Ha folyamatosan csapdázod (én kipróbáltam), akkor azt tapasztalod, hogy május elseje és szeptember elseje közt nem telik el hét fogás nélkül.

A cseresznyelégy ellen mondjuk elég 2 héttel a szüret előtt permetezni, vagyis az a lényeg nekünk, hogy a leszedett gyümölcs ne legyen kukacos. Amelyik szembe meg 3 héttel szüret előtt megy a légy, az meg megrothad és leesik szüretre, tehát nem találkozunk vele.