Hidrogén, vagy hagyományos nukleáris bombák - miért van ez? (Kifejtés a leírásban)
Tehát, arról van szó, hogy szinte mindenhol azt írják, hogy a radioaktív kihullás mértéke sokkal nagyobb, ha a föld felszínén robban fel egy atom vagy hidrogén bomba, mintha ha magasan a levegőben robbanna, mert akkor jóval kevesebb.
Ennek mi az oka? Maga a bombában lévő anyag mindkét esetben ugyanannyi sugárzó anyagot produkál, szóval nem igazán értem, és nem is találtam rá magyarázatot.
Csak arra tudok gondolni, hogy robbanáskor a több 10 millió fokos tűzgömb radioaktív, sugárzó anyaggá változtatja azt az anyagot, amivel a földfelszínen érintkezik, de erre vonatkozóan sem találtam semmi információt, ami ezt megerősítené.
"Csak arra tudok gondolni, hogy robbanáskor a több 10 millió fokos tűzgömb radioaktív, sugárzó anyaggá változtatja azt az anyagot, amivel a földfelszínen érintkezik"
Beletrafáltál. Ha olyan földfelszín feletti robbantás történik, ahol a tűzgömb nem érintkezik a felszínnel, akkor a kihullás mértéke "minimális" lesz - ilyenek voltak pl a Japánra ledobott bombák.
Az ilyen robbantásoknál nem érintkezik "extra" anyag a tűzgömbbel, a gombafelhővel a bomba saját anyaga gyakorlatilag elpárolog, nagyon kis szemcseméretben "kristályosodik ki" a gombafelhőben a lehűléskor és ez idő alatt eljut elég magasba, hogy a magaslégköri légáramlatok napokig/hetekig a magasban tartsák az anyagot és messzire elvigyék. Egyrészt ez idő alatt a rövid felezési idejű anyagok jelentős része elbomlik, másrészt jelentősel "felhígul" a cucc.
Amikor a tűzgömb érintkezik a talajjal akkor az ottani anyag egy jelentős részét elpárologtatja és felemelkedéskor elég sokat húz maga után. Ilyenkor több anyag kerül a gombafelhőbe, annak belső áramlatai miatt intenzívebb a kihűlés és a más légnemű anyagok gyorsabban válnak ki az utánpótlásként ézkező hűvösebb/"nagyobb" szemcseméretű anyagon így nem jutnak fel olyan magasba és akár a kihullás nagyobb része is megtörténik lokálisan.
A Castle Bravo robbantást tengerszinten végezték egy korallzátonyon. A "korallhomok" kalciumtartalma magas és a kalcium viszonylag könnyen felaktiválható ha van elég szabad neutronod. A Castle Bravo tűzgömbje tengerszinten képződött, egy krátert csinált az atollba és azonnal elpárolgott kb fél millió tonna korallhomok, amiből radioaktív havazás lett. :)
Összehasonlításként a Little Boy 4,4tonnás bomba volt plusz ez még felvett némi anyagot a légkörből ( és a földről is ). Ezzel szemben a Castle Bravo önmagában 10+ tonnan volt és az első másodpercben magával vitt fél millió tonna homokot :D
Az angol wikin valamennyire említik ezt kihullás magyarázatot, de nem viszik túlzásba:
De itt is említik:
Köszi a részletes választ, ment a zöld :)
Akkor tulajdonképpen az általad említett példában a bomba által kibocsátott neutronsugárzás valamilyen instabil izotópot csinál pl. a kalciumból.
Ha meg egy városra dobják le, akkor feltételezhetően rengeteg más olyan elem is van a talajban, épületekben, stb., ami felvesz plusz neutronokat, és instabil izotóppá válik.
"Akkor tulajdonképpen az általad említett példában a bomba által kibocsátott neutronsugárzás valamilyen instabil izotópot csinál pl. a kalciumból."
Igen, és a lista elég hosszú:
Nem tudom melyiket - gondolom vegyesen, amit sikerült - de ezek az izotópok nem voltka túl hosszú felezési idejűek. A kihullás érintette az egyik megfigyelőbunkert ahol a kihullás után brutálisan emelkedett a háttársugárzás mértéke, ráadásul a betonbunkeren belül is. A bunkeren kívül valami 1-2 óra alatt összejött volna a halálos dózis. Viszont pár óra után a sugárzás intenzitása jelentősen esni kezdett. A megfigyelők egy napot húztak ki az egyik legjobban fedett helységben majd másnap helikopterrel mentették ki őket :)
"Ha meg egy városra dobják le, akkor feltételezhetően rengeteg más olyan elem is van a talajban, épületekben, stb., ami felvesz plusz neutronokat, és instabil izotóppá válik."
Valószínűleg igen, viszont egy város esetében kicsit más a helyzet. Az amerikaiak doktrinája szerint nem ilyen brutális termonukleáris fegyverekkel támadták volna a szovjet nagyvárosokat, hanem 3-4db 100-400kt közötti mirv-fej jutott volna egy nagyvárosnak így a pusztítás mértéke nagyobb lett volna. Három kisebb hatóerejű de jól "háromszögelt" robbantás pusztítási területe nagyobb lett volna, mint egy termonukleáris fegyveré ( és a három olcsóbb is volt, kevesebb hasadóanyagot igényelt stb.. ).
A városokban sok az "anyag", de a rombolás szempontjából ott előnyösebb a légi robbantás - föld felett 1-3kilométerrel - mert így nagyobb terülen lehet lezúzni, e miatt viszont kisebb mértékben érintkezik a földfelszínnel a tűzgömb. Felszíni rohhantásnál gyakorlatilag teljes átmérőben ( azaz akár 1+km-es sugárral ) míg légi robbantás esetén ez a felölet jóval kisebb ( legfeljebb néhány száz méteres sugár ) így jóval kevesebb anyaggal érintkezik...
Itt inkább a fő cél a lényeges:
-ha egy nagyvárost el akarunk pusztítani, de nem akarjuk a területet élhetetlenné tenni akkor légi rohhantás mint Japán esetében.
-ha meg "bszódjon meg mindenki és dögöljön meg az unokátok is" akkor földfelszíni termonukleáris robbantás szükséges
Az utóbbi nagyobb pusztítást okoz az élőerőben és az objektumokban/eszközökben e mellett lehetetlenné teszi a mentés megkezdését az első két napban. Azaz aki nem halt meg azonnal az is meg fog halni :D
A városokban mindenféle elem jelen van, de nem lennék biztos benne hogy sokkal rosszabb lenne a helyzet mint a korallhomok esetében.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!