Az erdőket is trágyázni kell?

Az erdok talaja annyira melyen at van itatva tapanyagokkal, hogy sokaig nem szukseges tragyazni. A szantofoldek epp ellenkezoleg, az allando szantas miatt a felso reteguk ugyan a tragyazas hatasara termekeny marad, de alul halott lesz nehany evtized alatt:

[link]

Az erdők biomasszája évtizedek alatt épül fel, sok élőlény szimbiózisban él az erdőben, azt az életközösséget a trágyával bevitt szerves anyagok nem tudják pótolni.

Erdő alatt nem néhány fából, cserjéből álló növény csoportot értünk, hanem több hektár kiterjedésű, fákkal cserjékkel borított területet, ahol technikailag is nehezen megoldható a trágyázás, célszerűbb az említett biomasszából minél többet megóvni, és a fiatal fák ültetése előtt megfelelően előkészíteni a talajt, amibe szükség esetén lehet szerves anyag bevitel is.

A biomassza megőrzésének módja, hogy nem vágják tarra a területet, érintetlenül hagynak "szigeteket", ahol nem csak a fák maradnak meg, a biomassza többi élőlénye is megmenekülhet, legalább is részben, és nem nulláról kell mindent újra építeniük.

A fiatal erdő természetesen igényelhet gondozást, pl gyomirtást, amíg ki nem alakul az adott erdőre jellemző talajtakaró növényzete.

Az tévedés, hogy minden erdőnek mély altalaja van, nagyon sok erdő nagyon vékony termőtalajon áll, többek között az őserdők is, és a tarrá vágott területekről a csapadék gyorsan elmoshatja a termőtalajt. A hegyvidéki erdők sem több méteres termőtalajba kapaszkodva állnak , gyökereik oldal irányban szétterülve támasztják a törzset.

Az élet a felső talajrétegben zajlik, ahol a gombavonalak behálózzák a talajt. A gombák bontják a szerves anyagokat a növények számára felvehetővé, cserébe a növények fotoszintézise a gombákat is táplálja (plusz milliónyi egyéb lehetőség a különböző kapcsolatokra, amitől valójában működik az erdő)