Transzformátor vasvesztesége hogyan aránylik a rézveszteséghez?

Köszönöm szépen a válaszod!

Miből következik egyébként, hogy a vas és a rézveszteség azonos? Tapasztalati megfigyelés?

(Ezt olvastam amúgy én is, de a miértjét nem látom).

#3 Melyik méretezési elv esetén azonos a két veszteség?

Pl. A vasmag hasznos keresztmetszetére tudok empirikus képletet:

A=0,022*gyök(P/f) ahol P a teljesítmény kVA-ben, f pedig a frekvencia Hz-ben.

Vagy pl. a menetszámra ismert az N=U/(4,44*B*A*f) képlet, ahol B a maximális mágneses indukció (0,8...1,8), A a vasmag hasznos keresztmetszete, f-frekvencia. Ebből lehet mondjuk voltonkénti menetszámot számolni, amit utólag a százalékos feszültségesés szerint korrigálunk a primer és a szekunder oldalon.

Na de honnan jön ki, hogy mikor lesz a rézveszteség egyenlő a vasveszteséggel. Mi a feltétele?

#9 Értem, köszönöm. Akkor ahogy látom, a felírt képletemben a B (Tesla vagy Gauss) fluxussűrűség lehet az ami ajánlott értékként kezelhető.

Ami a belinkelt oldalt illeti, azért a hiszterézis és örvényáramú veszteségek képleteiben is vannak ismeretlen paraméterek (kh, ke, Steinmetz állandó). Ezek talán még mérésből sem határozhatóak meg külön-külön.

Maga a kérdésfelvetés úgy született, hogy az ohmos veszteség jól számolható, meg tudom határozni hogy pl. percenként kb. 1,5 fokkal emelkedne meg a tekercs hőmérséklete, ha minden mástól el lenne szigetelve, és a környezet sem hűti.

A vasveszteségre ezt viszont nem tudom meghatározni elméleti úton. - Ha elkészül a trafó, megmérem.