Melyik a helyes Newton 2. törvénye?

Szigorúan véve a leírt definíciókat egyik sem helyes.

Az elsőnél a ráható erők EREDŐJÉVEL arányos lenne a korrekt megfogalmazás.

A második pedig így nem igaz, mert a lendület megváltozása és az erő között nincs arányossági tényező, a sebesség megváltozása és az erő között szerepel a tömeg, mint arányossági tényező.

Alapvetően a kérdés feltevése hibás. Mindenekelőtt, nem az számít, formailag hogyan fogalmazunk, hanem az, hogy tartalmilag mit jelent.

Newton e törvénye azt mondja ki, hogy a tömeggel rendelkező test gyorsulása arányos a rá ható erővel, és fordítottan arányos a test tömegével. Itt az erő és a gyorsulás vektorok, tehát nagyságuk és irányuk van. A szabály nem függ a test állapotától (azaz álló vagy mozgó helyzetétől). A kérdés második mondata mindössze azt sugallja, hogy itt konkrétan egy mozgó testről van szó, ez érdektelen.

Ha a T időpillanatban egy, a környezetéhez képest álló testre kezd hatni erő (több erő, amelyek eredőjét tekintjük erőnek), akkor azt mondjuk, a test a környezetéhez képest gyorsul e örvény szerint. Ha a T időpillanatban a test adott irányú V sebességgel halad, és az ekkor ébredő erő iránya ettől eltérő, akkor is ugyanez a helyzet, csak az a fogalmazásmód a tömegként a tehetetlen tömeget szeretné (fölöslegesen, mert nem tartozik ide) hangsúlyozni.

A 2-es mondatban nem kell a "pontszerű", mivel a pontszerű testnek itt nincs sok értelme, tömege és lendülete sem lehet.

Ezen kívül ha a tömeg nem változik, akkor a lendület változása a sebesség változása, vagyis a gyorsulás, tehát az 1-es mondatnál lyukadtunk ki, eltekintve az "arányossági tényezőtől", ami így nem egyértelmű.

+ Előttem már leírták a fő problémákat.

Én is megtaláltam a wikin a "pontszerű test" megfogalmazást, de továbbra sem értem. Valószínűleg arra akar utalni, hogy egy test tömegközéppontján átmenő erő, vagy egy test tömegponttal való helyettesítése, hogy ne keverjék bele a forgatónyomatékot, de a lehető legsutábban kerülték meg a problémát.

Persze van olyan, hogy tömegpont, de sokan azt gondolhatják, hogy a valóságban is létezik pontszerű, tömeggel bíró test, vagy hogy esetleg csak ilyenre igaz a törvény.

( [link] )

Az angol wiki kicsit egyszerűbben fogalmaz:

"Newton's second law describes a simple relationship between the acceleration of an object with mass m, and the net force Fnet acting on that object: Fnet = m*a " (net force, Fnet : eredő erő)

Nem kell ezt túlfogalmazni. :)

A lendületet sem kevertem volna bele, felesleges. Annyiban lehet praktikus, hogy magában foglalja a test tömegét és sebességét is, de valójában nem könnyíti a megértést vagy a felhasználást.

Be kell vezetni az anyagi pont fogalmát. Kiterjedt (merevl testek esetén ez a súlypont.

Newton II. axiómájának helyes megfogalmazása:

A lendületváltozás és a közben eltelt idő hányadosa egyenlő a ható erővel. F=delta(I) /delta(t). Minden mennyiség az axiómában anyagi pontra, vagy súlypontra értendő. Megj. szokás differenciális alakban is felírni (F=dI/dt) sőt igazából ez a legkorrektebb.

A szélesebb körben ismert F=m*a megfogalmazás a fentiek következménye állandó tömeg esetére.

Utolsó vagyok, középiskolai szinten általában elegendő és elfogadják az alábbi megfogalmazást:

Az "F" erő és az általa létesített "a" gyorsulás egyenesen arányos, hányadosuk pedig a mozgatott rendszer "m" tömege.

Ha a részletekre is odafigyel valaki, akkor persze érteni kell, hogy hol hat az az erő (vagy hová kell redukálni) meg melyik pont gyorsulásáról is van szó, különösen összetettebb rendszerek esetében, ez viszont középiskolai szinten igazából nem is játszik, mivel "ösztönösen" berajzolnak minden erőt egy választott középpontba, bár annak indoklása általában elmarad.

Emiatt, és az egyszerű iskolapéldákból kifolyólag egyébként az imulzusokkal történő felírás nem is mindig indokolt, sőt életidegennek tűnhet.

A pontszerű test amit föntebb emlegettetek, azzal van kapcsolatban, hogy a pongyolább helyeken nem térnek ki külön a valóság absztrahálásának a módszereire és lehetőségeire, amely -mint ahogy a fizikában járatosabbak ismerhetik- a fizikai modellezés szerves része.

Egy közepes fizika tudású számára a modellezés nehézkesen magyarázható folyamat, így beérve a "pontszerű test" használatával, de ugyanakkor megkerülve azt a körülményes és nehezen emészthető absztrakciós fizikai metódust amely kiindulópontja lehetne egy felsőbb szintű tananyagfelépítésnek, mégis egy, bár nem teljesen precíz, de hétköznapibb szemlélethez juttatja az olvasót.