A viztoronyba hogyan pumpaljak fel a vizet?

A víztoronynak nyomástartó szerepe van, illetve csúcsfogyasztás esetén ellátja a megnövekedett vízigényt. Ilyenkor csökken a vízszintje, ha kicsi a fogyasztás, akkor nő, természetesen egy adott maximumig.

De, hogy a kérdésre is válaszoljak, a nyomást szivattyúk biztosítják a vízkivételi mű felől.

Ma már víztornyok nélkűl is megfelelő nyomást, vízmennyiséget tudnak biztosítani, szivattyúkkal közvetlenül a hálózatba pumpálják a vizet, sok településen már nincs üzemben a víztorony.

Hegyes, dombos vidéken régen sem tornyot építettek, hanem egy megfelelő magaslaton tárolót... a működési elv ugyanaz.

A toronyba, tárolóba felszivattyúzták, felpompálták a vizet, a hálózat közlekedési edényként működött.

A víztorony végül is egy hidrosztatikai nyomás-puffer.

Istenigazából addig volt értelme, amíg a nyomásszabályozó szivattyúk reakcióképessége és hatásfoka, áramfogyasztása rosszabb volt.

Nyomáspuffer általában most is van, csak jóval kisebb, a rendszerekbe be szoktak építeni egy nyomás alatti tartályt, ahol a víztorony nagy vízoszlopának a hidroszt. nyomását a növekedett légnyomás, egy "buborék" pótolja.

Szivattyúval.

Vagy nyomattyúval.

[Világéletemben nem értettem, hogy amikor szívni csak vákuumig tudunk, azaz 1 atm nyomáskülönbséget tudunk szívással létrehozni, nyomni meg bármilyen nyomásig (jó, amit a szerkezeti anyag kibír), mégis szivattyúnak nevezzük az eszközt és nem nyomattyúnak.]