Milyen kísérlettel lehetne megállapítani élelmiszerek pl. coca cola vagy tusfürdő víztartalmát? Lepárlás?

A kérdés egyáltalán nem egyszerű, de már 1935-ben megoldották.

Azért egy pár dolog, mert a kémikusi érzésem nem hagyja szó nélkül. A kémia azon ága, amely anyagok mennyiségi meghatározásával foglalkozik az analitika. Lepárlás nincs, esetleg bepárlás. De ebben az esetben ugyanúgy nincs értelme mint a desztillálásnak, rektifikálásnak vagy egyéb ehhez hasonló teendőnek. Ennek több oka is van.

1, Szárazra soha nem párlunk, különösen szerves anyagok jelenlétében (meg egyébként sem, mert amint érintkezik a levegővel azonnal megszívja magát).

2, Ki mondta, hogy ha 100°C-ra felfűtöd a mintád kizárólag a víz fog átmászni? Rengeteg illékony anyag van, különösen egy összetett mátrixban (még ha csapvízről lenne szó, akkor is jön a következő pont), amire vákuum még rádob egy lapáttal.

3, Még ha lehetne is szárazra párolni, igazából akkor sem lehet. Ennek oka, hogy amikor elérünk egy adott egyensúlyi pontot (az oldott anyagok oldásához nincs elég víz), akkor kristályok a megfelelő mennyiségű kristályvízzel fognak kiválni. Na abból összeszedni, hogy mi és mennyi kristályvízzel vált ki, az egy külön analitikai módszer (termoanalitika annak akit érdekel) és jóformán tökéletes mérleg kell, amit 7-800 °C-ig fel lehet úgy fűteni, hogy a mérleg pontossága ne nagyon változzon (vagy azonos legyen referencia tepsiével).

A víz mennyisége sokszor senkit nem érdekel, mert igazából két állapot között váltakozik.

1, Oldószer és akkor 50-99,9...9% között van benne víz.

2, Szennyező úgy, hogy baromi zavaró legyen (lsd Grignard, szerves analitika, stb.), de ezt vízmentesítés (oldószercsere pl.), szárítás (egy kanál CaCl2) megoldja.

Ennek ellenére mégis van egy aranyos módszer (klasszikus) potenciometriára, az ún. Karl Fischer titrálás. A lényege, hogy szerves oldószerben (absz. metanol/etanol) a vizet a keletkező SO3 feligya:

2 H2O + SO2 + I2 = H2SO4 + 2 HI .

Mivel ez egy redox reakció (2 elektron átmenet) kiválóan alkalmas potenciometriára (vagy egyéb elektrokémiai módszerre).

Természetesen egyéb modern módszerek (termoanalitika, HPLC, LC+MS, NMR szadistáknak, GC ami egyébként kukázásra vár) is léteznek, de gondolom a kérdezőnek nincs 50-3000 millió Ft rá zsebből (mint sajnos nekem sincs). Ehhez inkább a vegyszer nehézkés, mert manapság drága, de szerintem egy okos multiméterrel is lehetne követni végpontig a titrálást (házibarkács ötletként, ha valaki időmilliomos).

U.i.: Kedves Kérdező! Ha érdekel a kvalitatív meghatározás és állásként szeretnél vele foglalkozni, akkor jelenleg az iparban hiánycikk az - főleg a jó - analitikus. Jó pénzt fizetnek (munkakör és tapasztalat függvénye persze), kényelmes munkaidőben. Akár egészen változatos munka (kriminológiai, eredetiségvizsgálat, ipari/gyógyszerkutatási terület, stb.) elhelyezkedéstől függően.