Az űrhajókon miért van ablak?
válasza:Autóra minek ablak, amikor betehetnének egy nagy plazmatévét is a helyére, amivel az utat nézik?
Azért van rajta ablak, mert az emberi érzékszervek még mindig megbízhatóbbak, és mentálisan nem sérülsz meg egy dobozba zárva.
válasza:Ha elromlik a műszer, akkor nem árt, ha nem a falat bámulod, és jóval olcsóbb az ablak, mintha kinyiffan az űrsiklód a hiánya miatt.
Vagy pl az űrsétánál is fonotos, hogy lásd mi hol van.
Jó, a megfeleő információk hiányában még nem gondoltam végig az űrsikó esetében a sebesség-távolság és az emberi szem észlelési képességei közti kapcsolatot. Az viszont biztosra veszem hogy űrutazásnál igencsak vékony az a sáv amikor is a távolságok és a sebesség nem teszi használhatatlanná a saját szemmel való érzékelést.
Az én véleményem hogy max. arra jó hogy mikor az űrsikló már az orbitális pályán sodródik, és a sebessége viszonylag kicsi, legyen az űrhajósoknak hova bambulni, ahelyett hogy a kamerákat néznék.
válasza:Az utasszállító repülőkön minek van ablak? Tele van műszerekkel. Radarokkal, magasság érzékelővel, GPS-szel. Odafenn meg úgysem lehet nekirepülni semminek. Azért, mert a műszerek nem helyettesítik minden helyzetben az embert. Volt már olyan, hogy a műszerek elszálltak, és kézzel kellett letenni a gépet. Repülőnél is, űrsiklónál is (Apollo-13).
"A mindent eldöntő megfigyelést Lovell tette. A parancsnok kinézett az ülése melletti ablakon, és felfedezte, hogy valamilyen gáznemű anyag szökik az űrhajóból az űrbe. Haise ezután rögtön összekötötte a robbanásszerű zajt, az oxigénkiáramlást és a műszerek által mutatott áramproblémát: az oxigéntartály kilyukadt (felrobbant?), szökik belőle az oxigén, így nem jut elegendő gáz az áramtermelésre szolgáló üzemanyagcellába, amely így nem termel elegendő áramot. A felfedezés vészjósló volt, hisz az űrhajón minden árammal működött: a létfenntartó rendszer, a navigációs rendszer, a kormányrendszer, hogy csak a legfontosabbakat említsük."-Wikipédia
Amúgy meg tök jó lehet kinézni, és saját szemeddel látni a dolgokat :)
válasza:Bakker, mekkora élménytől fosztanák meg magukat az űrhajósok, ha nem a saját szemükkel látnák mindazt, ami körülveszi őket odafenn. :D
Am a lényeget sztem leírták.
válasza:Az űrsikló ugyanúgy száll le, mint egy repülőgép (csak kicsit nehezebb letenni). Tehát ugyanannyi értelme van, mint egy repülőgépen.
Egyébként hogyhogy "sebezhető ablak", ez nem csatacirkáló...:DD És igen, ha már felmentek, akkor lássanak világot is:P
Nos szerintem az élmény az űrturistának számit. Eyg hivatásos űrhajós ennél fontosabb dolgok miatt megy fel, ha meg tényleg bámulni akar iktasson be egy űrsétát. Ugorjunk!
Azt én is tudom hogy leszállni repülőgépként száll le, de tudtommal elég nagy sebességgel. Ez nem egy olyan helyzet amikor az ablakon kinézve lát egy zavaros össze-visszamozgó katyvaszt a szemeivel (értsd a felé rohanó földfelszin) a műszereken meg azt hogy milyen magasan milyen sebeséggel milyen szögben stb. halad. Ugorjunk!
Ha most tovább lépünk és olyan űrhajót veszünk ami elhagyja a Föld magnetoszféráját, egy jövőbeli Hold vagy Mars utazás esetén. Itt már a kozmikus sugárzások, a nagy sebesség, távolság, űrobjektumok (üstökös, mikro és makro meteorok) miatt nem kellene az olyan kevés védelmet hagyó részeket mint egy (bármilyen spec.) üvegablak eltűntetni? Ezeket szabad szemmel nem lehet észlelni (időben). Kompromisszumos megoldás lehet az ha ez megfelelő mechanikus pajzzsal letakarható?
válasza: válasza:Hmm... megszokás? :D
Statikailag talán, de sugárzás védelem terén is tud kellően teljesiteni vajon?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!