fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Ha fogunk valamilyen járműt,...

Ha fogunk valamilyen járműt, ami után kötünk egy tartályt és azt cseppenként elkezdjük megtölteni mondjuk vízzel, minden cseppnél tesztelve, hogy meg tud-e indulni a jármű, eljön egy bizonyos mennyiségű cseppszám ami után már nem tud megindulni?

Figyelt kérdés
Ellenben ha visszaszívjuk az utolsó csepp vizet, akkor meg elindul? A jármű lehet autó, kamion, vonat, bármi. És tételezzük fel, hogy a hajtómű mindig ugyanolyan állapotban van, nyomaték, minden ugyanannyi minden elindulási kísérletnél, kuplunggal is egyforma "játék" van minden indulásnál.
2021. szept. 17. 05:41
1 2 3 ❯
 1/21 anonim ***** válasza:
100%
Igen, de elég nagy tartály és sok türelem kell.
2021. szept. 17. 06:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/21 A kérdező kommentje:
Annyira nagy tartály nem kell szerintem. Főleg, hogy nem kell egyenként haladni az elején. Mondjuk legyen egy autót ami teszem azt elhúz 2000 liter vizet, de 2500-at már nem, és akkor mindig csak a két utolsó küszöbértéket kéne felezni. Mondjuk kipróbálni 2250 literrel, ha azzal sem húzza el, akkor 2125 literrel, ha azzal igen, akkor meg 2186 literrel, és így tovább, amíg el nem jutnánk addig, hogy csak 1 csepp különbség lenne.
2021. szept. 17. 06:29
 3/21 anonim ***** válasza:
100%
Ezt a 'kiserletet' siman vissza lehet vezetni egy ketkaru merlegre. Barhogyan is felezgeted a hatarertek es az aktualis suly kozott, egyszer eljon a pillanat amikor egyensulyba kerul es onnantol a merleg serpenyoje mar nem megy vissza.
2021. szept. 17. 07:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/21 anonim ***** válasza:
100%
Járműveknél ez nem így működne. Nincs két hajszálra egyforma autó még a vadi újakból sem. Pl egymillió csepp vízzel az egyik még elindulna, menne 20 centit, és aztán füstölne el a kuplung, egy másik ugyanilyen autó már egymillió -10 csepp vízzel sem mozdulna meg. Nagyon befolyásolná a kísérletet a szél, hőmérséklet, stb, és az emberi tényező is. Még ugyanaz a sofőr sem tudna mindig pont ugyanúgy vezetni. Sok kísérlet papíron jól levezethető, de a valóságban nem pont úgy működik.
2021. szept. 17. 08:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/21 Wadmalac ***** válasza:
100%

Elméletben stimmel. De a gyakorlatban már nem.

A valós világ nem ilyen kapcsoló-üzemű.

Az a megindulás nem olyan, hogy eddig megy, innentől nem megy.

Ahogy egyre nagyobb a vonszolandó tömeg, egyre nehezebben, lassabban indul meg, egyre jobban igénybe véve a jármű hajtásrendszerét stb.

És ott, a határeset környékén nem egy cseppen ide-oda fog múlni, még mozdul-e, kismillió egyéb mechanikai része a rendszernek nagyobb szórással fogja a megindulást eldönteni.

Arról nem is beszélve, hogy iterálva kikísérletezni sem fogod, mert egymás után csomószor kéne túlterhelni az egészet, az esetleges tönkrement alkatrészek cseréje meg megint többet változtathat a képességeken, mint a vontatott tömeg grammjai ide vagy oda.


Jó ellenpélda a mérleg, mert az egy tégla egyszerűségű rendszer és az átbillenés sem a rendszer túlterhelésén vagy alulterhelésén múlik, hanem a kétoldali tömegek arányán.

2021. szept. 17. 08:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/21 A kérdező kommentje:

Az emberi meg az ilyen mechanikai tényezőket direkt írtam, hogy nem kell figyelembe venni. És egyetlen egy járműről lenne szó, ami elméletben mindig pontosan ugyanolyan állapotban-erőben lenne minden szerkezeti elemét tekintve.


A vezetéstechnika, vagy minek nevezzük, az meg mondjuk elméletben egy szuperszámítógép végezné és mindig tökéletesen ugyanúgy engedné fel a kuplungot és mindig pontosan 1 bizonyos üzemanyag adagolás mellett.



De elméletben mindezt akár egy adott személy is végezhetné, ha mindig pontosan ugyanúgy csinálná ezeket a dolgokat és ugyanazzal az ugyanolyan állapotú járművel, akkor mondjuk lehetséges lenne, hogy egy mondjuk 500 lóerős kamion 46545464465564455445646544 csepp vízzel a tartályában nem tud elindulni, de 46545464465564455445646543 csepp vízzel már igen?

2021. szept. 17. 09:34
 7/21 A kérdező kommentje:

Köszönöm szépen amúgy az eddigi válaszokat, mentek a zöldecskék!


Azért meg elnézést, hogy ilyen béna kérdést írtam ki, de hajnalban ilyen világmegváltó dolgokon szoktam agyalni. :)

2021. szept. 17. 09:36
 8/21 Wadmalac ***** válasza:
100%

"Az emberi meg az ilyen mechanikai tényezőket direkt írtam, hogy nem kell figyelembe venni."


Szóval tiszta elmélet.

Akkor igen.

Egy csepp ide vagy oda eldönti, elindul vagy nem.

Ha a tömegből származó tapadási súrlódás a visszatartó erő.


Ha az nincs, akkor a legnagyobb tömeget is megindítja a legkisebb erő, csak állati kis gyorsulással.


Amúgy határban tényleg nem kéne a cseppnél nagyon lejjebb menni, mert az egy molekula ide vagy oda már bekerül a részecskefizika határozatlansági területre és em tudunk igen-nemet mondani, csak x% igent és 100-x % nemet.

:)

2021. szept. 17. 09:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/21 anonim ***** válasza:
100%
A kísérletet az is nagyban befolyásolja, hogy nem tudsz ugyanakkora cseppet cseppenteni. Persze elméletileg igen, elméletileg bármit meg tudsz tenni, de az a jó elmélet, ami szinkronba hozható a valósággal.
2021. szept. 17. 11:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/21 Wadmalac ***** válasza:
87%
#9: Nem olyan nagy baj az, a "csepp", ha nem is pontos, de legalább kvantált. :)
2021. szept. 17. 14:36
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Tudományok főkategória kérdései »
Tudományok - Alkalmazott tudományok kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!