Minimum hány százalék szenet kell tartalmaznia egy acélnak, hogy edzhető legyen ?

Mondjuk, hogy 0,25%tól, de ez attól is függ, hogy melyik szakirodalmat olvassa az ember.

Függ az ötvözőktől, a szén is egy ötvöző, minél több van benne annál könnyebben edzhető.

Persze, hogy megzavar az acélok felosztása több szempontból történik.

Egyik szempont szerint szerkezeti, és szerszámacélokra osztják föl az acélokat. Itt 0,6 - 0,7 % karbon a határ.

A másik szempont a hegeszthető, és edzhető acélokra való felosztás.

A vicces az, hogy kb. 0,3%, és 0,4% karbon között átlapolódik a hegeszthető, és az edzhető tartomány.

Konkrét példa, egy speciális, C35-ből készült alkatész.

A C-35 lemezből hajlított darabokat ponthegesztéssel egyesítették. A trükk az volt, hogy a ponthegesztőgép a hegesztés után még leadott egy kisebb megeresztő áramlökést. Ezután kerültek a darabok a hőkezelő üzembe, ahol először egy feszültségmentesítés következett. Majd nemesítés kb. 800 - 1000 N/mm^2 szilárdságra. Ha jól emlékszem.

"Én azt hittem, hogy a szerkezeti acél nem edződik a hőtől."

Az a kérdés, hogy az ausztenitből ami a felhevítéskor létrejövő szövetelem mennyi vas-karbid válik ki mire szobahőmérsékletre hűl.

Ha kevés, akkor nem lesz belőle sok martenzit, amit meg lehetne ereszteni, és a szövet ugyanúgy perlit-ferrites lesz, mintha nem is csináltunk volna semmit.

Hegesztésnél is probléma, hogy esetleg beedződik a varrat, mert az rideggé teszi.

"Én azt hittem, hogy a szerkezeti acél nem edződik a hőtől."

Általában nem, mármint amit általában szerkezeti acélnak nevezünk, tehát az S235, S355 nem, bár a 355 már hajlamos hegesztési ridegedésre. Edzési célra még alkalmatlan, de ahhoz már épen eléggé tud ridegedni, hogy gondot okozzon.

Az S690, az S960 pl. már randán fel tud keményedni vágástól, hegesztéstől is.

A hegesztéséhez elég szigorú előmelegítési és utána lassú hűtési előírások vannak.

Igazán azt hívjuk edzhetőnek, ami a hőkezeléssel az edzéstől elvárható tulajdonságokat megkapja, főként a keménységet.