Egy atomháború után (a jelenlegi technológiai fejlettségünkel számolva) mennyi időbe telne a kataklizmát túlélők leszármazottainak újra élhetővé tenni a bolygónkat, újjáépíteni az emberi civilizációt?

#10 azért írtam meg a #7 -es hozzászólásom végén a 4) -es pontot.

Ha sok 1000 bombát vetnek be bizony az game over. Viszont továbbra sem a sugárzás lenne a legfőbb probléma hanem a több észszázados tél és sötétség a felverődött (meg persze a tüzekből felszálló) portól koromtól.

"

Hát azért hetyetye.

A Bikini atollnál 46-tól 58-ig végeztek kísérleti atomrobbantásokat, és csak 1997-ben nyilvánították biztonságosnak a területet.

A szemipalatyinszki kísérleti telepen a mai napig 20 mRoentgen/óra sugárzást mérnek.

"

Azért egy atomháborút a kísérleti telepek állapotával összehasonlítani hát hetyetye.

Egyrészt az ilyen telepeken ugyanoda több bombát ledobtak.

Egy háborúban ugyanazt a várost legalábbis ugyanazon kerületét nemigen célozzák be 2 bombával pazarlás lenne még akkor is ha mondjuk az 1db ami odament akár be is sülhet és megússza a város. A pusztítást nem biztosítják így túl. (szerencsére).

A kísérleti telepeken a magassággal is kísérleteztek, több bomba közvetlen a felszínen robbant. A direkt felszíni robbanás jelentősen növeli a hátramaradó sugárzás mértékét, növeli a kihullást is viszont csökkenti a bomba hatékonyságát.

Erre hamar rájöttek, adott méretű bombákat adott magasságban robbantják fel hogy ezt elkerüljék viszont a pusztítást maximalizálják. (Az összeadódó lökéshullámok erejét használják így ki!)

Az első hidrogénbombák sem légi vagy rakétás bevetésre készültek, mert egy komplett épület volt a szigeten a bomba. Azt még nem is lehetett volna levegőben robbantani.

Az orosz kísérleti telepen meg valami olyasmivel kísérleteztek hogy dombokba alagutat ástak és telepakolták hasadóanyaggal és úgy tettek bele bombát (néhányba atomot de a legtöbbe hagyományos töltetet is.). Nem tudom nem emlékszem rá már mi volt a cél mit akartak megtudni. De legtöbb esetben a hagyományos robbanóanyag így csak szétszórta a hasadóanyagot vagy csak ráomlott a bánya amiben volt.

Nem véletlen hogy ott akkora a sugárzás.

A nukleáris télnek valójában nincs kellően megalapozott tanulmánya, és a Carl Sagan féle tanulmányről (TTAPS tanulmány) később maga is elmondta, hogy túlzott füstöt becsült és 2D számítást használt a 3D helyett. Ezzel együtt is így maradt meg a köztudatban, hogy nukleáris tél az ilyen meg olyan.

Wiki idézet: "1983-ban a TTAPS tanulmány ... A hatás mértékének kiszámításához a földi atmoszféra egyszerűsített kétdimenziós modelljét használták, amely egy adott szélességi körön állandónak tekintette a feltételeket."

Próbálták a maximális károkat felbecsülni, ami szintén csak egy lehetőség és korrigálja a vizsgálat eredményét, ilyet más is csinált. Azóta kimutatták, hogy a TTAPS tanulmány az éghető anyagok mennyiségét túlértékelte. A legrosszabb forgatókönyv nyilván vizsgálható, de önmagában téves képet mutat és ezt bírálták is többen.

A sok megatonnás bombák azok meg már nincsenek, ma az átlagos atom töltet 300-400 kilotonnás, és nem mint a Cár bomba ami 50 000 kilotonnás, nagyon nem mindegy, így nyilván a hatást sem lehet cár bombákhoz és affélékhez mérni. Az USA és Oroszország is leszerelte a nagy tölteteket, és a mennyiség is csökent, az USA és Oroszország 30 év alatt több mint 50 000 atomfegyvert semmisített meg. Az USA 1967-es 31 000 töltetéből maradt alig 6000. Ma újra kell számolni modern technológiával és korrekten az egészet.

Itt egy Nature cikk ami ezt tárgyalja és vitatja az atomtél vizsgálatait:

Az atomtél vitatható volt és vitatható (Nuclear winter was and is debatable) Russell Seitz 06 July 2011

"Alan Robock állítása, miszerint az „atomtél” koncepcióról még nem folytattak valódi tudományos vitát, maga is vitatható

Ez a potenciális éghajlati katasztrófa, amelyet a Science 1983-ban népszerűsített, egy egydimenziós modell kimenetelére épült, amelyről később kiderült, hogy túlértékeli a nukleáris holokauszt által kiváltott füstöt. A finomabb becslések, fejlett háromdimenziós modellekkel kombinálva (lásd: [link] ) drámai módon csökkentették a tervezett hűtés mértékét és súlyosságát.

Ennek ellenére Carl Sagan, az 1983-as tudományos cikk társszerzője, odáig jutott, hogy „a Homo sapiens kihalását ” állította (C. Sagan Foreign Affairs 63 , 75–77; 1984). Egyesek ezt az apokaliptikus jóslatot a mitológia gyakorlatának tekintették. George Rathjens, a Massachusettsi Műszaki Intézet tiltakozott: „A nukleáris tél a legrosszabb példa a tudomány nyilvánosság általi hamis bemutatására az emlékeim szerint”

[link]

Töltetek száma országonként:

Russia 6375

USA 5800

China 320

France 290

UK 215

Pakistan 160

India 150

Israel 90

North Korea 40

--------

TOTAL: 13 400

Ha elosztjuk a Föld területét az összes töltettel akkor az jön ki, hogy körülbelül Magyarországnyi területenként jutna 2 (kettő) db mindenhova. Tehát nem sok ha elosztjuk, vagy mondjuk nem annyira sok. :)

Ott van még az is, hogy mely országok rendelkeznek atom töltettel, ami főként USA, Oroszország és Kína, tehát a lényegi mozgás is közöttük lenne, így a frontvonalból kimaradna szinte teljesen Dél-Amerika, Afrika és Ausztrália.

Nukleáris fegyverekkel rendelkező államok térképe:

[link]

Láthatóan északi országok lennének a résztvevők és a déliek kimaradnának, és ha figyelembe vesszük, hogy a légköri mozgások is olyanok, hogy nem keveredik teljesn az északi és déli, akkor a Föld déli tekéje sokkal jobb állapotban maradna, élhetőbb is lenne. Szerintem és hozzáteszem talán. :)

Ha a három fő atom ország területén osztjuk el a töltetek számát akkor ...

Oroszország 17 075 480 km²

USA 9 826 630 km²

Kína 9 677 009 km²

-------

Össz: 36 579 119 km²

tehát Magyarországon viszonyítva 2729 km²-enként egy töltet, minden megyére jutna kb 1 db átlagosan.

10/

"A Bikini atollnál 46-tól 58-ig végeztek kísérleti atomrobbantásokat, és csak 1997-ben nyilvánították biztonságosnak a területet."

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) 1997-ben úgy találta, hogy a sziget biztonságos ahhoz, hogy sétáljunk rajta. Ennyi. "De 10 évvel később 139 hazatelepített lakost kellett evakuálni az atollról, amikor a vizsgálatok azt mutatták, hogy testükben magas a sugárzási szint. 2016-ban a Columbia Egyetem kutatóinak egy csoportja még mindig úgy ítélte meg, hogy a Bikini-atoll sugárzási szintje túl magas a biztonsági előírások felett ahhoz, hogy a lakók visszatérhessenek."

És a Bikini-szigeten 1946-1958 között 23 bombát robbantottak fel és volt benne hidrogénbomba is. Az nagyon sok ekkora helyre nézve, nem csoda ha még mindig lakhatatlan.

------------------------------------

USA atomfegyver csökkentésének diagramja:

Átláthatóság az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek készletében

[link]

TTAPS study (TTAPS tanulmány)

Climate and Smoke: An Appraisal of Nuclear Winter

R.P. Turco, O.B. Toon, T.P. Ackerman, J.B. Pollack, and Carl Sagan

[link]

[link]

Nukleáris tél - wiki

[link]

Number of nuclear warheads worldwide as of January 2020

[link]

Nukleáris fegyverekkel rendelkező államok listája

[link]

(Felszín területe 510 072 000 km² / 13 400 töltet = 38 065 km² /db)

[link]

[link]

Köszi TM. Érdekes volt amit írtál.

Nem is tudtam hogy Sagannak volt köze a NT számításhoz és hogy így felül lőtték.

Jó lenne már akkor egy "tudományosabb" tanulmány erről.

És persze jó hogy csökkentették a bombaszámokat bár a maiak többet is tudnak.

Az is érdekes (és igaz is) hogy a déli féltekén egyetlen országnak sincs atomja. (Hacsak a Franciák és Angolok ottani "birtokait" nem vesszük oda.)

És valóban a légköri áramlatok miatt oda nehezebben jutna el bármi egy északi atomháborúból.

Volt egy ausztrál film a "Veszélyes jövő" című amiben megjelenik ez a momentum.

Egy atomháború pusztította világ túlélhetetlenségéről szól.

Bár a filmben ez radioaktivitás által történik, ami akkor durván eltúlzott ha és amennyiben sima atomháború történt, ám ha atomerőműveket támadtak akkor sajnos lehetséges a story.

(Fentebbi hozzászólásomban már írtam erről a verzióról.)

Kevés ilyen atomtalálat is bőven elég lenne mindenki halálához.

Pl ha India és Pakisztán egymás atomlétesítményeit lőné szét akár az is súlyos következményekkel járna mindenki másra is. (A nagyhatalmakról nem is beszélve, az ilyen háború mindenkivel végezne.)

Kérdés kinek állna érdekében saját magát és mindenki mást is kicsinálni.

Őszintén nem tudom célpontnak számítanak -e manapság erőművek és más atom létesítmények. Csak remélem hogy nem.

Ha belevesszük, hogy a Föld déli tekéje kb megmarad élhetőnek, akkor ott van technika és kb ami egy újjáépítéshez kellene. Vannak mindenféle szakemberek és adat is van tanulmányokhoz, van kellő népesség is. Talán az emberiség felét érintené egy ilyen. Még az északi féltekén is valószínűleg lennének gócpontok, és főként Európa nyugati része lenne célpont, mert hát lássuk be a mi kisebb méretű országunkra fölösleges lenne "pazarolni" ilyen egyébként drága fegyvereztet.

A kilotonnák csökkentése mögött ott van a nagy tömegük/nehéz célzásuk/áruk komponense, vagyis arányában a nagyobb nem érti meg. Az is megkérdőjelezhető, hogy mennyire eszkalálódna (fokozódna), ha bárki is atom töltetet lőne másra, könnyen lehet, hogy hagyományos fegyverzettel reagálnának rá, mert az is elegendő lenne.

Kérdéses az is, hogy az elrettentésen kívül mi értelme van egyáltalán? A Hirosima és Nagaszaki az civilek bombázása volt, de akarna-e ilyet az aki megtámadja a másikat? Akkor inkább venné célba az ellenfél katonai területeit, mint a civileket, hiszen a katonaság tud visszavágni, elvileg azt kell ártalmatlanítani. Ha példaként megnézzük Washington DC és környéke katonai bázisait, hát eléggé el vannak szórva, és nem lehetne egy két atom töltettel lerombolni, tehát a helyi és célzott támadások érnének többet, és nem az atom.

(ha nem nyitja meg akkor google map / "us military bases")

[link]

Az atom fegyver túl drága és afféle dinoszauruszoknak mondják a fegyverzetek között. Talán a leszerelésekbe való beleegyezés mögöttes okai között is szerepel, a gyakorlatban kevésbé jó hatékonysága. Mert hát ágyúval lőni verébre, ilyen egy katonai támaszpont megcélzása. A fegyverek fejlesztései sem a még nagyobb irányába mutatnak, hanem a speciális felé.

Vietnámban sem használtak nukleáris fegyvereket, mert nem volt praktikus és túl költséges lett volna.

A nukleáris fegyverek használata a nemzetközi vélemény előtt is valószínűleg visszatartó erejű, hiszen bárki vetné be először, azt kb az egész világ elítélné, mert megsértette a nukleáris tabut, és akár haderő támogatást is adna ellene ennek okán. Tehát aki beveti az a világgal is szembe menne. Vélhetően ma erőfitogtatási célzata van igazából. Mert hát aki kilő egy atom töltetet egy városra, például, akkor maga is leírhat egyet viszonzásképpen, és ezt ki vállalná és miért. Ha meg akarja verni valaki a szomszédot, akkor megveri, de nem gyújtja fel a házát, mert talán maga is ugyanarra számíthat válaszként. Nyilván idézőjelben és hasonlatként mondva. Nagyok és értelmetlenek az atomfegyverek.

"A sok megatonnás bombák azok meg már nincsenek, ma az átlagos atom töltet 300-400 kilotonnás, és nem mint a Cár bomba ami 50 000 kilotonnás, nagyon nem mindegy, így nyilván a hatást sem lehet cár bombákhoz és affélékhez mérni. Az USA és Oroszország is leszerelte a nagy tölteteket, és a mennyiség is csökent, az USA és Oroszország 30 év alatt több mint 50 000 atomfegyvert semmisített meg. Az USA 1967-es 31 000 töltetéből maradt alig 6000. Ma újra kell számolni modern technológiával és korrekten az egészet."

Azért tegyük hozzá, hogy ezek mindössze a nyilvános adatokból levonható következtetések és becslések.

De ez egy olyan dolog, hogy a biológiai fegyverek fejlesztésére és a meglévők megsemmisítésére már a '70es években megszületett a nemzetközi egyezmény - tehát papíron és hivatatalosan már azóta senkinek nincsenek ilyen fejlesztései és készletei.

De én pl. konkrétan tudom, hogy a szovjetunió felbomlása után néhány évvel a 90es években a ruszkik még több olyan létesítményt működtettek, ahol (többek között) biológiai fegyvereket kutattak/gyártottak - dolgozott ott rokonom.

Ez nyilván az usa-ban is így van.

Szóval ezekkel a "hivatalos" adatokkal szemben ezen a területen legalábbis indokolt az erős szkepticizmus.

#14

"Az is érdekes (és igaz is) hogy a déli féltekén egyetlen országnak sincs atomja."

Én úgy tudom, India rendelkezik atomfegyverrel. Brazília pedig ugyan nem,

de mindene megvan hozzá, ha atomfegyvereket akarna gyártani (alapanyag, erőforrások, technológia, tudás, stb.). De javítsatok ki kérlek, ha rosszul tudom.

17/

Na igen. A hivatalos és a tényleges nem feltétlenül azonos :)