A rakétatechnikában miért nem alkamaznak kétkomponensű bombákat hajtóanyagként?

"ammónium-nitrát [...] Mint rakéta-hajtóanyag, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a GPAM (Környezetbarát hajtóanyag keverék küldetés) keretében a korábban elterjedten használt hidrazin helyettesítésére a hidroxil-ammónium-nitrát (HAN, (CAS 13465-08-2) használatát teszteli. A vizes oldattal gyorsabb feltöltés és 50%-al nagyobb teljesítmény érhető el"

[link]

"...minél kisebb molekulatömegű oxidáló- illetve redukálószerek használatára kell törekedni, amennyiben egy magas fajlagos impulzusú üzemanyag előállítása a cél. Oxidálószerként így leginkább az ammónium-nitrát, ammónium-perklorát az előnyösek, tüzelőanyagként pedig a könnyebb fémporok, mint például a berillium vagy a magas hidrogéntartalmú szerves vegyületek kerülnek előtérbe..."

[link]

A robbanás és égés rokon, de eltérő dolog.

A rakéta üzemeléséhez viszonylag hosszú távon magas gáznyomást adó égés kell, lehetőleg ÁLLANDÓ nyomáson égve.

Nem pedig sokkhullám formájában terjedő csúcsnyomás, amit a robbanás produkál.

Ugyanúgy nem jó rakétahajtásra, mint ahogy nem jó akkutöltésre a villám.

Persze nagyon precíz adagolással, nem nagy rakétahajtóművekhez és viszonylag kis tárolt üzemanyag-mennyiséggel azért meg lehet oldani a robbanásmentes égést, van ilyen alkalmazás, például a SpaceX Cerw Dragon kapszuláján a SuperDraco hajtóművek ezt használják, ha a kapszulát balhé esetén le kell katapultálni a rakétáról.

A gyújtást nem is igényelő, csupán önreakcióval "beinduló" kétkomponenses rakétaüzemanyag így ma is létező dolog, de éppen, mivel nagy mennyiségben egyszerre bekeveredve azonnal önmagától inicializálódó robbanószerré válik, egyre inkább kiszorul az alkalmazásból, illetve csak kis mennyiségű tárolásos hajtóműveknél használják.

A rakéták működéséhez szükséges nagyon intenzív égés miatt régen szinte csak ez létezett folyékony üzemanyagként.

A Me-162, 163 második világháborús rakéta-repülőgép, meg a többi Walter HWK rakétahajtóműves egyéb eszköz is ilyet használt. Volt is robbanásos baleset nagyon sok.

Olvass utána a C-stoff és a T-stoff néven futott két összetevőnek.

Tényleg nem baráti anyagok ezek, egy ma szokásos folyékony oxigén és hidrogén, petróleum vagy metán üzemnél sokkal kisebb a robbanásveszély, éppen ,mert túl korai elegyedés sem jelent azonnal begyulladást, ahhoz gyújtóforrás is kell.

Ha meg a 2K üzemanyag valahol hiba miatt összefolyik, akkor gyújtóforrás nélkül is jön a csinnbumm.

https://www.youtube.com/watch?v=xe4ee56aHSg

Nem tudom, valószínűleg a veszélyességét nem írják felül egyéb előnyös tulajdonságai. De a NASA-nál is dolgoznak csomóan magyarok, levelezhetsz is velük, majd ők tudják a tutit.

Egy nagyon előnyös folyékony egykomponensű hajtóanyagot még most is tesztelnek pl.: [link]