Hogyan hozzák létre a nagy nyomást egy tartályban folyadék és gáz esetén?

Elég nehéz egy tárolót 100%-osan megtölteni folyadékkal.

Ezért általában a nyomást a folyadék felett lévő gáz biztosítja.

Egyetlen lényeges különbség van folyadék esetén.

Az, hogy a nyomásod nem egyenletes a tárolóban, a folyadékfelszínnél lévő nyomáshoz az edény fenekén hozzáadódik a hidrosztatikai nyomás.

Szóval ha pl. van egy víztartályod 8 barra méretezve, amiben 10 m magasan áll a lé, a maximális nyomást a fenéken kell érteni, a felszínen a folyadék feletti gáznyomás csak 7 bar lehet, a fenéken plusz 1 bart ad a hidrosztatikai nyomás.

#3: Nem írtam, hogy lehetetlen.

De ahol van is ilyen, ott is egy gázos puffertartállyal tartják fenn a nyomást. Lásd belsőégésű motorok hűtőrendszere.

Persze ha csak gázpuffered van, az csak bizonyos határok közt tud nyomást tartani.

Hidraulikák mondjuk más téma, bár abban is van gázpufferes verzió, ott a gázpuffer oylan "simító kondi" jelleggel.

Ott általában folyamatosan dolgozó szivattyú és nyomásszabályzott túlfolyó oldja meg együtt a stabil nyomást.

"A laikusok ilyenkor felhördülnek, hogy micsoda energiapazarlás állandóan járatni egy szivattyút, de ez az iparban bevett szokás, ott más a relevancia."

Az ipari pneumatika-rendszereknél is általában többe kerül mindig újratölteni a rendszert leállások után, mint folyamatosan járatni a kompresszort.

A nagy tengerjáró konténerhajók is általában alapjáraton "parkolnak" a kikötőkben.

Pénzkidobásnak tűnik, de valójában annyi időt és egyéb költséget spórol meg, hogy megéri.