Mitől fugg egy csepp mennyisége?

Az anyagra jellemző felületi feszültségtől.

[link]

[link]

A gravitáció esetleg a cseppkéződésbe és a cseppszámba, de a méretbe nem.

A wiki cikkben szerepel a gravitációs állandó is, de ott nyugvó cseppek alakjából számítanak felületi feszültséget.

"Nézd meg hogyan néz ki az űrállomáson a kiöntött folyadék."

Abból egy egész bolygónyit is lehetne csinálni, aminek már nincs sok köze a "csepphez". :)

Súlytalanságban eleve kérdéses a csepp fogalma. Ilyen értelemben viszont igen, valóban hatással lehet rá, hogy pl. egy felület alján mennyi folyadéknak kell összegyűlnie, hogy leváljon.

Szerintem is fontos tétel a gravitáció. Feltéve, hogy a csepp elszakadása a "csaptól" benne van a pakliban.

Magasabb gravitáció előbb lerántja.

És itt bejön a képletbe az is, hogy a csepp kiinduló felülete hidrofil vagy hidrofób.

"Feltéve, hogy a csepp elszakadása a "csaptól" benne van a pakliban"

Anélkül bármekkora lehet, ld. fentebb.

Egy esőcsepp méretének felső korlátja már érdekesebb, ott bejöhet a képbe az időtartam, szélerősség, stb.

"Anélkül bármekkora lehet, ld. fentebb."

Nulla G-ben, erős légmozgás nélkül nincs is felső elvi határ.