Mi a különbség a terhelésszakaszoló és a szakaszoló, illetve a terhelésszakaszoló és a megszakító között?

Hát, nem egészen.

A szakaszolóról, ugye, azt tartják, hogy árampálya kijelölésére szolgál. De azért ennek vannak mélységei, ami ma már inkább a történelem, például 10 kV-on 1 km üresen járó kábelt ki lehetett vele kapcsolni.

A megszakító meg képes megszakítani a zárlati áramot. Természetesen, nem feltétlenül azt, ami az adott helyen fellép, hanem azt, amire méretezték. :) Bár a kettőt nyilván összhangba kell hozni. És ennek a témának is vannak mélységei.

A terhelésszakaszoló meg az üzemi áramokat képes megszakítani.

Természetesen amit ki, azt be is. De ennek is vannak mélységei, mert például egy gyors működtetésű szakaszolóval zárlatra is rá lehet kapcsolni anélkül, hogy baja lenne.

Az a terhelésszakaszoló. A kettőt felváltva használják, de meglepetésemre van egy 78-as kiadású magyar szabvány, ami érvényes, a hivatalos megnevezés tehát a szakaszolókapcsoló - lenne.

És hallottam már terheléskapcsolónak is hívni, de abban ugye nincs benne a lényegi tulajdonságára utalás, miszerint leválasztásra is jó.

S van aki meg terhelésinek hívja. :)

Kezdjük a szakaszolóval. A szakaszoló két áramköri rész biztonságos elválasztására (szakaszolás) való. Ez feszültség szinttől függően azt is jelenti, hogy milyen távolságra kell a két munkaérintkezőnek eltávolodnia egymástól. Ez lehet látható és nem látható szakaszoló. A látható azt jelenti, hogy végig látszanak a munkaérintkezők és látod, hogy milyen pozícióban vannak, és tudod ellenőrizni, hogy zárt-e vagy sem, és megvan-e az előírt biztonságos távolság.

Mivel itt a lényeg a biztonságos elválasztás nem volt szempont az, hogy milyen áramerősséget tud megszakítani (ívoltás). Igy a szakaszolókat csak terhelés mentes állapotban szabad nyitni-zárni. azaz terhelő áram nem folyhat rajtuk a működtetéskor.

A megszakító célja az, hogy zárlati és hibaáramot biztonságosan meg tudjon szakítani. Itt ami fontos, hogy ívet is kell tudjon oltani, azaz ha az áramkör bontása közben ív keletkezik az kialudjon (illetve váltakozó áram esetén ne gyújtson újra). Ehhez a zárlati áram nagyságrendjétől (és valamennyira az alkalmazott feszültségtől fggő) ívoltó rendszert használnak. Szintén lényeges, hogy mindezt gyorsan képes legyen elvégezni. Azaz a cél, hogy nagyon rövid idő alatt megszakítsa akár a hibaáramot akár a zárlati áramot. Ebből adódóan kikapcsolt helyzetben nem biztos, hogy megvan a biztonságos elválasztási távolság (ami egy életvédelmi távolság, és más mint ami az átívelés-átütési távolság). így egy kikapcsolt megszakító nem számít elválasztásnak/leválasztásnak (ki hogyan nevezi). Tehát a megszakító megszakítja az áramot, terhelő áram nem folyik, de attól még a megszakító utáni áramköri rész "feszültség alatt állónak tekintendő" (bizonyos feszültség szintek esetén). És itt jön a képbe a szakaszoló amivel a leválasztás elvégezhető.

(Nagyon leegyszerűsíve a különbség a szakaszoló és a megszakító között, van még más is, de elsőre ez a legfontosabb különbség).

Telt-múlt az idő és egyre jobb és jobb szakazzolókat tudtak gyártani az okosok. És alkottak egy olyan "öszvért" amelyik alapvetően egy szakaszoló de úgy van kialakítva, hogy az üzemi áramot képes legyen megszakítani, de a hiba és zárlait áramokat nem. Ezt a jószágot nevezték el terhelésszakaszolónak. Vagy terhelés kapcsolónak. De van ahol szakaszolókapcsolónak nevezik (pl. régi magyar szakirodalmak).

Amit az első írt ott is van egy kis káosz még mindig ez amit megadnak az adatlpaok, hogy mi a zárlati bekapcsolási képesség. Azaz ha az adott eszköz zárlatra kapcsol akkor mit visel el. Ez akkor fontos ha jelentős a zárlati teljesítmény, és lassú a védelem. De ez már messzire fog vezetni nagyon.

Bocs jut eszembe lemaradt... (előzőhőz)

Szakaszolókapcsoló: inkább kisfeszültségű környzeteben használják manapság egyes gyártók és a "terhelésszakaszolót" értik alatta. Sok gyártó azt csinálja, hogy az egyes termékekenek (amelyek ugyan azonos funkciójuak) más nevet ad kisfeszültségen, középfeszültségen és nagyfeszültségen. Megint más gyártók (sokszor minden logikát nélkülözve) névleges üzemi áramtartomány szerint különíti el. Láttam olyan gyártót ahol a jellemzően kisáram tartományban (<=250...500A) nevezték szakszolókapcsolónak és ezen áram fölött terhelésszakaszolónak. Itt már nem egységes a szóhasználat, és gyártó függő is.