Hogy repül egy repülőgép?

A repülőgép mindent a légáramlással old meg. Ezért van az, hogy fel- és leszállásnál olyan nehézkesen, béna kacsa módjára vergődik.

A szárny azért tud felhajtóerőt termelni, mert ívelt. Ha megnézed a keresztmetszetét, láthatod, hogy nem szimmetrikus, a profil felső része hosszabb. Ezt az íveltséget lehet azonban változtatni mindenféle aktív aerodinamikai elemekkel, hogy ne csak egyenesen repüljön a gép. A szárnyak kilépőélén vannak a csűrőkormányok, általában a húrhossz külső részén. Ezek olyan lapok, amiket lehet fel-le billenteni. Ha lefelé billented a csűrőkormányt, olyan, mintha megnőne a szárny íveltsége, azonos állásszög mellett nagyobb felhajtóerő hat rá, a szárny felfelé törekszik. Ha felfelé téríted ki a csűrőt, a szárny íveltsége csökken, kisebb a felhajtóerő - esetleg átmehet leszorítóerőbe is. Ilyenkor a szárny lefelé indul el. A csűrőkormányokat egymással ellentétesen térítik ki, ezzel kormányozzák a gépet a hossztengelye körül. Ha a jobb oldalit lefelé térítik ki, a balt felfelé, a jobb oldali szárny felfelé indul el, a bal lefelé, a gép meg balra billen. Ezt a botkormányt jobbra-balra billentve vagy a szarvkormányt jobbra-balra fordítva kezeli a pilóta.

A szárny általában eléggé elöl, a tömegközéppontban helyezkedik el, hátul meg ott virít a vízszintes vezérsík, ami ugyanúgy szárnyfelület, csak kisebb. Ezzel lehet a kereszttengely körül billenteni a gépet. Vagy kitéríthető kormányfelületek vannak a kilépőélén, vagy az egészet lehet billenteni. A kormányfelületeknél nincs semmi trükk, ugyanúgy működnek, mint a csűrőkormányok, ha pedig az egészet billented, akkor az állásszöggel játszol. Ha lefelé téríted ki (a belépőél emelkedik, a kilépőél lefelé áll), nő a felhajtóerő, a törzs hátulja emelkedik, az eleje süllyed. Felfelé kitérítve a felhajtóerő hátul csökken, a törzsvég süllyed, az eleje emelkedik. Ezt hívják magassági kormánynak és a botkormányt vagy szarvkormányt előretolva és hátrahúzva lehet működtetni.

A függőleges vezérsík szimmetrikus, nem szárnyfelület. Repülés közben felhajtóerő nem képződik rajta, mert különben csak körbe-körbe menne a gép. Viszont ezen is van kitéríthető kormányfelület, amivel lehet neki ívelést adni, hogy kormányozható legyen a gép a függőleges tengelye körül. Ha balra téríted ki, jobbra mutató felhajtóerőd lesz és mivel hátul van a függőleges vezérsík, balra fordul a gép. Jobbra kitérítve a fordítottját csinálja. Ez az oldalkormány és a műszerfal alatti pedálokkal lehet működésbe hozni.

Na, de nem ez az összes kormányfelület, ami létezik. Vannak fékszárnyak, féklapok (ez a kettő a magyar nyelvben keveredik, az angolban jobban elválnak), orrsegédszárnyak, áramlásrontó lapok, kacsaszárnyak. Illetve nem mindig van meg minden kormányfelület: deltaszárnyú vagy csupaszárny gépnél nincs külön vízszintes vezérsík, V-vezérsíkos gépeknél a vízszintes és függőleges vezérsíkok egyesítettek. Illetve a kormányzás is érdekes: az egyes kormányfelületek beleszólnak egymás működésébe. Ha hagyományos gépnél kitéríted az oldalkormányt, az billenti a gépet a hossztengely körül is.

Itt van még részletesebben, amelyet az előző válaszolók már elmondtak.

[link]

dellfil

Biztosan láttál már csónak vagy hajó kormánylapátot. Ha azt elfordítják, akkor menet közben a vízet úgy tereli maga mögött, hogy a hajó hátulja az ellenkező irányba mozdul, így kanyarodik.

A repülőgépek irányítása kb. ugyanígy működik, csak víz helyett levegővel, és több irányban. Vannak ilyen "lapátok" csűréshez (hossztengely körüli forgatáshoz), és a farok le-fel, balra-jobbra forgatásához. A fentebbi linken van ehhez három jó kis animált kép.