Hanyban kezdtek el hasznalni viszonylag elterjedt korben az elektromos aramot /villany bevezetese a hazakba/?

A kérdés megválaszolhatatlan a hely figyelmen kívül hagyásával.

Hol?

Nyugat-Európában?

Kelet-Európában?

USA keleti partján?

Észak-Szomáliában?

Utóbbiban szerintem még ma se mondható hogy széleskörben elterjedt lenne...

Amúgy ha PL USA-t nézzük, akkor az ilyen nevek mint Edison környékén kell keresni a dátumot (ami megint csak nem egy határozott dátum).

Plusz megint csak jó kérdés, hogy mi az a "széleskörben elterjedt"?

Minden civil hozzájuthatott?

Vagy elég ha csak a társadalom 50%-a?

Amúgy szerintem nem tanítanak ilyet, hogy "... dátumtól számítjuk elterjedtnek az elektromosságot".

a töri oktatás Magyarországon inkább a politika történetre meg uralkodókra van nagyon ráizgulva, technikát és tudományt csak nagyon lényeges pontokon érint, és még így is rengeteg mindent kihagy.

Amúgy 22 vagyok

Na jó, csak válaszolok. (Ugyanis már töröltem a készülő első válaszomat, mert túl személyes a kérdés. Én meg már nem vagyok fiatal. :)

Az #1-es miatt gondoltam meg magam. :)

Nos Magyarország az elsők között villamosított:

[link]

Némely válaszok ott vannak a linkben.

Egyébként nem tanították az iskolában - így külön - a villamosítás történetét, de elég sok hozsannázás folyt a szocalista (így ejtődött az elvtársak szájából) fejlődés körül, így a villany mindenhová bevezetése körül is. Lásd "faluvillamosítás". Nézzük mit mond az internet. (Akkoriban még híre sem volt!)

[link]

[link]

Csak, hogy kissé érzékeld, akkor hogyan mentek a dolgok... :)

Egyébként a fentiekből, meg a "stílusomból" elég jól saccolhatsz a koromra. Gondolkodj, és találd ki hány éves vagyok. De ha utána nézel némely posztjaimnak, abból is jól behatárolható. :D

dellfil

Az ember kérdést azért tesz fel, mert érdekli valami (mára az nem teljesen igaz, hogy csak a trollokat említsük...). A kérdés jellegéből azt is meg lehet sejteni, miféle választ érdemes adni (mert jó sokfélét, az biztos).

Engem a komment kérdése ragadott meg. Milyen következtetést szeretne a kérdező levonni abból, hogy honnan tudunk valamit, és azt mennyi idős korunkban?

Az eredeti kérdés megfogalmazása alapján azt mondanám, a 19. század második felében kezdtek neki több helyen. A 20. század első felében tömegessé vált a terjesztése (bevezetése), ennek hatására nőtt az igény is (igényünk csak arra lehet, amit valamennyire ismerünk). A befejezés ideje attól függ, mit tekintünk annak. Például ma is van hely, ahol nem használják (és ennek is több oka van).

Részletekhez tudnám ajánlani delfill egyik linkjét, sok érdekesség megtudható abból, de nem biztos, hogy meg is érthető (mert ez kettő).

És hogy ilyesmit hol tanul az ember? Nos kezdetbe nyilván az iskolában. Aztán innentől sok elágazás következik. Lesznek, akiket még egy kicsit érdekel, rájuk ragad a véletlen hallomásból. Másokat jobban érdekel, ők már az iskolában utánaolvasnak, amihez hozzájutnak. Aztán akadnak, akiket a dolog szociológiai részletei (tehát hogy miként is működik ez nagy tömegeknél, mi hogyan terjed és mitől, egyszóval a sokféle miértre adott válaszok) is érdekelnek. Ők bonyolult és szerteágazó okfejtéseket is megértenek, és egy folyamat (például a villamosítás) feltételeit, mozgatórugóit, terjedésének sebességét és módját is megismerik. Ezt úgy mondjuk, folyamatosan egyre részletgazdagabb lesz az ismeretük, ráadásul nemcsak abban a tárgyban, amit éppen olvasnak.

Milyen korban hová lehet eljutni? Hát az attól függ. Sokan már általános iskolában túljutnak azon, amit megint mások sokan soha el sem érnek. Lesznek kevesen (általában diplomások), akik fiatal korban olvasnak ilyen szociológiai, tudománytörténeti tanulmányokat, ők képesek lesznek válogatni is a jobb és rosszabb cikkek között. A tanulás általában halálig tart. A részletgazdagság eltérő, ahogy a tehetség is. Ám az, hogy egyáltalán ide jussunk, otthon, kisgyermek korban eldől (nagyon ritka kivételektől eltekintve). Ugyanis az érdeklődés mértéke, módja, képessége a legaktívabb tanulás időszakában, úgy nulla és öt év között (de annak is első felében) eldől, mégpedig jobbára a szülői példák alapján. Ez az alap, amit később befolyásol az a környezet, ahová az illető kerül. Eltérések itt is vannak, a fő folyam azonban meghatározott. Ezért fontos rendkívüli mértékben az, hogy milyen az iskolarendszer, az általános morál és szemlélet.

Hogy az ismeretek bővítése mostanában nálunk leépülőben, ehhez elég szétnézni. A leépülés mértékét mérheti az, hányan veszik észre. Még inkább az, hányakat ösztönöz cselekvésre. Ezt az utolsó bekezdést én például kizárólag emiatt írtam le. Nem kéne hagyni! Például itt és most a kérdezőt arra biztatni, inkább vállalni néhány lesajnáló észrevételt, mert azt az árat érdemes megfizetni azért az igénygazdagságért, amit akár az ilyenféle kérdések is (ha tényleg a megismerés igénye szülte) elősegítenek.

Hát ugye Lenin elvtárs megmondta, hogy szovjethatalom+villamosítás=kommunizmus.

Miután kommunizmus egyértelműen nem volt (Kádár elvtárs óvatosan úgy fogalmazott, hogy befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását) szovjet- (magyar fordításban tanács-) hatalom meg igen, nyilvánvaló, hogy minálunk a rendszerváltás előtt nem volt rendben a villamosítás.

Ezt középiskolás koromban tanultam, kb. 1985-ben :)