A kémikusok amikor mesterségesen előállítanak egy vegyületet, hogy veszik rá a molekulákat hogy a kívánt alakzatba rendeződjenek és úgy kapcsolódjanak össze?

Először is ha két vegyületnek ugyanaz a képlete de más a térbeli elrendeződése azt úgy nevezik izoméria:

[link]

A kémikusok nem veszik rá sehogy a kiinduló anyag molekuláit hogy csak és kizárólag egyféleképpen egy izomerré rendeződjenek a reakciókban.

A keletkező izomerek arányát lehet eltolni az egyik másik keletkező "termék" irányába. Valamennyi "nemkívánatos" izomer mindenképpen keletkezni fog.

A legtöbb esetben kristályosítási és párologtatási módszerekkel jó arányban ezek utólag szét is választhatóak.

De van amikor nem foglalkoznak vele.

Ilyen pl a mesterséges aszkorbinsav gyártás.

Nagyjából 50-50% ban keletkezik L és D aszkorbinsav de csak az egyik hasznos az élőlények számára, csak az L a C -vitamin! A másik hasznosulatlanul távozik.

Ezért van az hogy ha veszel C-vitamint mint készítményt mondjuk 1000mg/tabletta kiszerelésben, az valójában csak 500mg C vitamint jelent. (kivéve persze ha természetes forrásból pl csipkebogyóból nyert C vitaminról van szó! Akkor az 100%-os.)

Sokféle eljárás van a szerves kémiában, ezeket a vegyészek évekig tanulják.

Csak egy rövid ízelítő fér bele ebbe a válaszba.

Lehet szénláncot rövidíteni, vagy meghosszabbítani.

Lehet nitrálni egy szerves vegyületet, majd a nitro-gyököt kicserélni metil, etil, vagy akár aromás-gyökre.

Sokféle szintézisnél használják Grignard-reagens valamelyik fajtáját.

A probléma abban van, hogy te úgy gondolod, vannak furfangos emberek, akik másokat rá tudnak venni különböző dolgokra. A csalók például egy másik embert arra, hogy nekik pénzt adjon. Ezt el tudod képzelni. De amikor atomot "beszél rá", azt nem tudod elképzelni. Nem is kell.

Van a természet, abban vannak törvények, amelyek meghatározzák, hogy a természet elemeivel mi történik. Például egy törvény, ha kilépsz a tizedik emeleti ablakon, meghalsz. A gravitációs törvény a földhöz vonz, te pedig becsapódsz, akkora sebesség egy pillanat alatti megállítását (egy másik törvény szerint) a testedet alkotó szövetek nem bírják roncsolódás nélkül.

Hasonló törvények vannak az atomok kapcsolódásaira is. Az ember vizsgálja e törvényeket, rájön a működésükre, és sok változatot megismer. Ekkor tudja, mi mitől jön létre, tehát az elképzelt célnak megfelelő feltételeket teremt, hogy a törvény működhessen. Például ha vizet akar csinálni, vesz hidrogén és oxigénmolekulákat, tudja milyen szabályok működnek itt és hogyan, tehát eszerint teremti meg a körülményeket és lesz víz. Ugyanez a helyzet a te példádban, csak bonyolultabb. De az is megismerhető. Van számos eset, ami egyelőre még nem, de sok ember van azon, hogy megismerje őket, előbb utóbb egy csomó másra is képesek lesznek. Aztán ezt leírják tankönyvben, és mások is megtanulhatják.

Szóval esti mese helyett a Bruckner Győzőféle Szerves Kémiát olvasgattam.

Találtam benne egy érdekes példát.

Mondjuk, hogy toluolba / C6H5-CH3 / klórgázt vezetünk.

Ha forró toluolba, katalizátor nélkül vezetünk klórgázt, a toluol metil-gyökét kezdi "harapdálni":

C6H5-CH3 + Cl2 = C6H5-CH2Cl + HCl / benzil-klorid

.. és így tovább -> benzal-klorid -> benzo-trikloridig.

Ha szoba-hőmérsékleten, FeCl3 katalizátor mellett tesszük ugyanezt, a klór a gyűrűbe fog fokozatosan beépülni.

Izomerek itt is képződnek, amiket szét lehet válogatni.

- - - -

Izomerekről jut eszembe. Sokszor desztillálással választják szét azokat.

Egy legenda szerint a vegyészhallgatók gyakorlati előmenetele függ attól is, ki mennyire van jóban a tanszéki üvegtechnikussal. Aki elég sört/bort adományoz az üvegtechnikusnak, szert tehet pöpec desztilláló-feltétre.

Jó fölszereléssel nem is olyan szörnyű, és hosszadalmas az izomerek szétválasztása.