A klímák vajon képesek - akár minimális szinten is - mérhetően megemelni pl. a Bp. -i levegő hőmérsékletet?

Alapvetően van két része a folyamatnak. Egyik a kivont hő, amit valahol ki kell bocsájtson, de az egyenlő mértékű, mert az nem fog eltűnni. Mások az, hogy elektromos berendezés és elektromosságot használva, termel adott hőmennyiséget, mint minden elektromos berendezés.

De, főként a mai modern energiatakarékos klímák, keveset fogyasztanak, így szerintem ezzel az erővel az összes fajta elektromos berendezést is megkérdezhetted volna. Nyilván miden ilyen berendezésnek meg van a maga hőtermelése, és a berendezések száma is aktívan alakítja az összes megtermelt hő mennyiségét.

Általános jelenség, hogy a városokban magasabb a hőmérséklet, részben a négyzetméterre jutó hőtermelő mindenféle berendezések miatt, részben mert a légáramlás is kedvez a melegedésnek, mivel nyíltabb terepen jobban tud távozni a légmozgással a hő.

Konkrétan válaszolva, igen, megemeli Budapest hőmérsékletét, de lényeges az is, hogy Budapest hőtermelésében még rengeteg résztvevő van és a klímák csak egy kicsi részét teszik ki.

A kérdést én kétfelé választanám. Az egyik fele a képességre vonatkozik. Erre a válasz, hogy képes megemelni a hőmérsékletet.

A másik része a mérhetőségre vonatkozik. Erre az a válasz, hogy nem. Ugyanis számos más van, ami megemeli a hőmérsékletet. (pl. a gépjárművek, a tömegközlekedési eszközök, a metróalagútakban keletkező villamos hőmenyiség kiszellőztetése a szabadba, télen a fűtésnél keletkező füstgázok elvezetése, stb.).

Mivel sok részhatás szuperponálódik egymásra, nem tudod leválasztani méréstechnológiailag hogy hányad részét okozza a klíma.

Ezenkívűl az időjárás is befolyásol sokmindent. Nem mindegy, mekkora a szélsebesség, milyen a csapadékeloszlás, stb.

solarGyula! Ez egy érdekes jelenség volt. Tanulságos.

Bár szélesebb utcákat, mint Budapesten is vannak, talán kevésbé jellemez ez a jelenség, és még ott is a kinti-benti hő eloszlását csinálta az utcákra kivezetett klíma hője. A város össz hője is, mint a példából látható, más, mint egy-egy körzet hője. A jelenség viszont nem annyival emelte a város hőjét, mint amit az utcákon hoztak létre a klímák, mert az főként hő elosztási anomália, persze ettől kedvezőtlen.

De tényleg érdekes volt, amit írtál.

Kezdjük azzal, nincs Budapest hőmérséklete. Már például a kertemben is könnyedén kimérhető eltérések vannak. Ez a terepviszonyokból következik.

Egy darab klíma külső egysége a környezetében jól mérhető hőkülönbséget produkál. Egy másik szintén. Hogy egymásra vannak-e hatással, az annyi dologtól (főleg távolságtól) függ, hogy rengeteg eset van.

Hogy Budapest összes klímája miként produkál hőeloszlást, az rengeteg tényezőtől függ a széljárástól kezdve a betonszerkezetek tulajdonságaiig.

Itt nem az a kérdés, hogy van-e mérhető hőmennyiség, hanem sokkal inkább az, hogy amit kimérsz, mitől van. Nem lehet kimutatni, hogy az egy (több) klíma miatt van, lehet, hogy egyéb hőforrás hője, vagy csak éppen úgy fúj a szél.

Ez egy nyílt rendszer, milliós hőforrással sok négyzetkilométeren. Mérni lehet, de megállapítani az eltérés pontos okát nem.

#8 A hőmérséklet mérése a meteorológiában pont ezért van szabványosítva. Tehát meg van határozva hogy milyen körülmények között és hogyan kell mérni a hőmérsékletet.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján ezt meg is lehet találni.

"A hőmé-

rőket a Nap közvetlen sugárzásától és a csapadéktól védendő hőmérőházban vagy árnyékolóban (shield) helyezzük el. A hőmérőház ajtaja észak felé nézzen. Az automata hőmérő érzékelője

kerülhet hőmérőházba, vagy árnyékolóba, amit a talajtól 2 m-re helyezzünk el. A hőmérőházat évente

kétszer takarítsuk ki, s kétévente fessük be fehérre. Az automata állomások hőmérséklet érzékelőit

évente cseréljük és kalibráljuk."

Forrás: [link]