Szerintetek ez normális? Vagy velem van a baj?

Lassan 18 leszek, és még sosem volt semmiféle kapcsolatom egy fiúval sem. Lett volna rá lehetőségem, többször is, viszont minden fiút vissza utasítottam, mert nem éreztem irántuk barátságon kívül semmit, hiába ismertem már őket elég régóta. Még szerelmes sem voltam soha senkibe, nem volt aki megfogjon bármivel is, tetszeni is csak két srác tetszett egész életemben, de irántuk sem éreztem semmi többet, csak azt, hogy jól néznek ki, és ennyi. Nem arról van szó, hogy cikinek tartanám, hogy az osztályom 90%-án már több fiú is átment, egyszerűen csak úgy érzem, mintha én képtelen lennék arra, hogy bárkibe is úgy igazán szerelmes legyek. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy nem vagyok túlságosan nyitott személyiség, viszont az a begubózó szürke kisegér sem, inkább csak akkor nyitok mások felé, ha ők teszik meg az első lépést. Bocsi, ha kicsit zavaros lett a dolog, de most a fejemben is elég nagy a katyvasz emiatt.