Amennyiben még nem vagy 16 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ennyire ostobák és primitívek a mai fiatalok? És miért lett ennyire nehéz találni megfelelő barátot/barátnőt találni?
17 éves fiú vagyok.
Hálát adok nap mint nap az égnek, hogy olyan kivételesen szerencsés ember vagyok, hogy olyan családba születhettem ahol a legtökéletesebb nevelést adják számomra a szüleim.
Nincs válás, nincsen elnyomottság, nincsenek óriási veszekedések, örökös viták, nincs túlzott elkényeztetés nincs túl nagy szigor, nincs dúsgazdagság se nélkülözés. A középút és a szabadság szellemében neveltek tiszta, őszinte és helyes értékrendre.
Ezért is vagyok kedves, tiszta lelkű, laza, őszinte ember.
Nem sok olyan ismerősöm van akiknek ilyen szerencséjük volt.
A legtöbb emberről tudom, hogy nem ilyen szerencsések. :(
És azt is tudom, hogy a rossz nevelés, a divat, és a média szennye könnyen tönkre teheti az embereket. És sajnos a tapasztalataim szerint ezekből az emberekből van a legtöbb. És ezek az átlag emberek.
Úgy látom hogy nagyon nehéz olyan megfelelő barátnőt találnia annak aki nem születik bele az "átlag embernek" nevezett részbe.
Ezeket amiket írok egyiket sem egozásból írom ne értse senki se félre kérlek titeket.
Tudom nem lehet mindig mindenből a maximumot kapnom de már annyira elegem van, abból hogy nincs senki a környezetemben akivel értelmét látnám belekezdeni is akármibe, hogy ezért kényszerültem arra hogy neten keresztül felkutassam, hogy élnek-e még itt a környékemben olyanok akik hasonlóan látják-e ezt és ők is ebben a helyzetben vannak.
Baranya megyében élek. Település nevet nem adok még meg. Pécsre járok suliba.
Kérdésed elemzése:
Bevezetés: Valami "szörnyen nagy világproblémára" való rákérdezés, hogy kitűnj a pornépből hatalmas intelligenciáddal és műveltségeddel.
Tárgyalás: Annak részletezése, hogy mennyire tökéletes vagy, hisz tökéletesen is neveltek. Ezt meg is erősíted azzal, hogy együttérzel kortársaiddal, az "ÁTLAGEMBEREKKEL", akik átlagosságuk miatt nem tudnak kapcsolatot létesíteni.
Befejezés: "Csajok írjatok léccike, mert hiába vagyok tökéletes, élőben nem tudok csajozni"
Hozzászólásom lényege: Rövidebben is leírhattad volna, hogy nem tudsz élőben barátkozni, és akkor a szöveged nem lenne egy paradoxon.
Noémi (vagy Eleonóra :D), igazad van, de a kérdező a magyarázatban utalt arra, hogy tisztában van azzal, hogy vannak kivételek, de ő keveset talál. Általánosítás nélkül pedig lehetetlen egy nagyobb csoportról beszélni. Mint mondtam, nekem rengeteg "normális" ismerősöm van, mert olyan a környezetem. De aki nincs ilyen környezetben az nem tudja ezt elképzelni.
#3
Én is éltem falun még régebben (ott is nagyjából kétezer fő lakott akkoriban). Érdekes módon én nagyon sok "kivételt" ismertem. Ezek a "kivételek" általában nem a buszmegállóban bandáztak, hanem a könyvtárban olvasgattak vagy otthon ültek. Nehéz elhinni, de a fiatalok többségét nem a suhancok teszik ki, noha ők vannak a leginkább szem előtt.
Még mindig azt mondom, hogy egyszerűen tudni kell, hogy hol illetve milyen felületen lehet megtalálni a hozzánkvaló embereket.
15/11-es hozászólása vicces.
Éreztem hogy lesz ilyen hozzászóló is de nem baj. Írtam hogy ne egozásként értelmezze senki, mert én ezt csak azért írtam hogy az olyanok akik hasonló helyzetben vannak mint én azok ezt lássák hogy én is hasonló körülmények között nőttem fel és élek. Ezért írtam kicsit magamról és az életemről. Mert sokan ilyenkor azt hiszik hogy te csak azért látod ilyen negatívan ezt a társadalmat mert egy szar körülmények között élő elnyomott kis köcsög kamasz vagy akinek más a véleménye az emberekről és csak itt tud megnyílni és itt tud csak csajozni és itt próbál barátokat szerezni is és nagyon nagyra tartja magát.
1. Elárulom neked hogy volt már barátnőm. Több is. És szeretek és tudok kommunikálni a csajokkal is és másokkal is. Az eddigi kapcsolataim problémái: nem pont olyan akivel kellően tudtunk mély kapcsoltba lenni és hosszú ideig együtt lenni. Erről én is tehetek persze mert szeretek bulizni, haverokkal bandázni stb. Tehát én is hibás vagyok bizonyos dolgokban. Úgy látom hogy ezekből tanulni kell és tanultam is. Viszont sokszor nem tudtam kellően őszinte lenni egy csomó ilyen társ.-i próblémájuk miatt. Persze most megint lesz gondolom "fúúú büdös nagyképű válogatós köcsög" (Mindegy ezt nem fogom megint újra végig ragozni leszarom, mondtam is ne így fogja fel senki. Mindegy szarok bele)
2. Vannak barátaim, sokan. Igaz az igazi őszinte barátaimból kevés van.
Többi válaszolóknak
Igaz általánosítani nem kell. De ideges voltam és így tudtam fogalmazni. Az én környezetemben a legtöbb ember ilyen sajnos. És ezért lehetett általánosításként értelmezni. Bocsi.
Az utolsó hozzászólónak pedig annyi hogy a korábbi hozzászólóra való reagálásomba vannak amik rá is vonatkoznak de a te esetetedben a pehhes emberekre vonatkozik és nagyon sajnálom hogy ilyen nehéz neked. És kívánok kitartást és mielőbbi felépülést édesanyádnak.
De én azt írtam idézem:"könnyen tönkreteheti az embereket" "tönkreteheti" nem azt mondtam hogy mindenki tönkre megy ettől. Vannak akik nagyon kemény erősek akik ebből kilépnek és felépülnek és feldolgozzák ezt. És te ilyen vagy és tisztellek emiatt. És minden más olyan embert aki hasonlóakat átélt mint te és kimászott az ilyen gödrökből.
A kérdésed másik fele teljesen szubjektív dolog: Mondd úgy,hogy neked nehéz barátnőt találni, nem általánosságban. Ha a bunkó paraszt talál barátnőt (de olyat,amilyet.....) vagy az, aki két méterről bűzlik, akkor nem mondhatod,hogy nehéz. Nehéz neked(?), nehéz nekem is.
Én tele vagyok elvekkel, minél idősebb vagyok, annál több elvárásom van a lányok felé (viszont a szint csak rosszabb lesz.....), de ezek nem irreális elvárások,mégsem könnyű.
A kérdés első fele meg.....általánosítás. Hozzáteszem,hogy helytálló. De legalább annyi normális fiatal van, mint olyan, akiről az általánosítás szól.
Mindig is voltak/lesznek olyanok, akik követik az aktuális trendet. Vagy örökéletű szokásokat, mint a drog vagy pia. A piával nincs gond, mértékkel. Mindenki kipróbálja fiatalon. Én 15 évesen rúgtam be először, és azóta mennyiszer előfordult.....de nem volt negatív hatással az életemre, mert megvolt a mérték. Nem iskola vagy munka helyett csináltam/csinálom és nem ártottam a légynek sem.
Szerintem minden otthon kezdődik. Ha nem tanítják meg a gyereknek, hogy mi a helyes és mi nem, ill. ha mindent megkap a gyerek, akkor ott el van cseszve az egész. Ha otthon a szülők verik egymást és/vagy a gyerekeket, vagy állandó veszekedés megy, a gyerek a tudatmódosító szerek hatása alá menekül(het). Ennél már csak az rosszabb, ha beleviszik a "jóba". Itt megint a szülők....... Ha nem mondják el a gyereknek, hogy "kisfiam/lányom, a drog (vagy a rendszeres akoholizálást, stb.) rossz és kerüld az ilyen társaságot, ha valami baj van, mi segítünk!", akkor ott gond van. Nem mondom,hogy csak a szülő hibája, mert a gyerekeiknek van saját agyuk és vele együtt döntésképességük...elvileg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!