Hey emberek! :D Miért taszítok el magamtól mindenkit aki szimpatikus nekem akaratlanul?

A probléma az lenne, hogy mikor ismerkedni szeretnének velem olyan emberek akik szimpatikusak nekem, akkor teljesen negatív vagyok, visszautasító, és lehangoló.. És egyszerűen nem tudok mit kezdeni magammal, pedig belül jól esik hogy törődnek velem.. Az a helyzet, hogy van egy traumám, ami miatt nehezen bízok az emberekben, de érdekes módon a kevésbé, vagy egyáltalán nem szimpatikus emberekkel meg nagyon faszán lazán el tudok dumálni, pozitív vagyok, állandóan viccelődök meg ilyenek.. És még csak nem is ők akarnak ismerkedni, hanem én megyek oda hozzájuk, pedig már ránézésre is két külön világ vagyunk.. Számomra dögunalmas a társaság, és teljesen érzem hogy nem vagyunk egy hullámhosszon, illetve mikor velük beszélgetek más embereken jár az eszem.. Azokat az embereket akik meg szimpatikusak csak nézem, és belül sírok, hogy miért nem ott vagyok velük. Szóval valaki érti hogy mi a kuki van? Mert szétrobbanok.:'(