Érdeklődésből: Lányok, ha megismertek egy srácot és azt mondjátok, hogy belsőre bejön nektek, ti kéritek meg, hogy vegyen fel facebookon titeket a srác, folytatás lent (? )

Nagyon nagy baromságot csináltam, bár már önmagában nagy szarság de mindegy. :'(

Én voltam egy nyomorék, vagy a lány nem értett a dolgokhoz, őszintén, itt sírok mint valami hülye gyerek.

Annyira lelkinyomorék vagyok már egy ideje, hogy nem is szoktam ismerkedni. Nem akarom másokra rágaasztani már a nyomoromat, inkább meg szeretnék óvni már mindenkit magamtól. Időnként viszont még is beszélgetni próbálok.

Na lényeg:

Megismertem innen egy 16 éves lányt, akivel elkezdtem beszélgetni. Bisex. Őszintén szólva az ilyen annyira nem zavar, miért legyek féltékeny egy lányra. Na de..

A csaj kérdezte meg tőlem, hogy nem lenne e kedvem folytatni a beszélgetést facebookon, szóval nem én kértem tőle.

Belementem, és hát egyből az fogadott, hogy milyen szép lány meg minden, és el is vesztettem az önbizalmamat abban a percben.

Beszélgettünk, kb eltelt egy hét, és hát ugyan úgy szimpik voltunk egymásnak, megkérdeztem tőle, hogy lenne e kedve találkozni. De kb folyamatosan úgy éreztem, csak kifogásokat keres hogy ne kelljen.

Azt mondta végül is miért ne benne lenne. Viszont én randit szerettem volna, és nem értettem meg, hogy ő miért nincs benne ha szimpatikus vagyok neki, meg azt állította, hogy simán lehetett volna bármi ebből.

Szóval lényegében ki a hibás? Sajnos nagyon régóta hisztis vagyok dolgokért, nincsenek barátaim, de köszönöm, nem is kérek az emberekből, így szerettem volna ha többet keres, többet beszél velem. Szerintem ez még a legkisebb rossz.

Végül tegnap este tök jól elbeszélgettünk a lánnyal, megint megkérdeztem, hogy találkoznánk e, azt mondta, hogy benne van. Viszont konkrétan randira hívtam el, és azt mondta, eljönne velem.

Viszont ma közölte, hogy ő nem szeretné, ha randinak hívnánk.

Könyörgöm, ha tetszem neki, meg szerinte lehetett volna belőle bármi, akkor miért kell ennyire ellenezni, hiszen randin semmi rossz dolog nem történik, és ha valamiért nem tetszek neki még se, hát akkor fel is út, le is út.

Kiakadtam rajta, és csúnya dolgokat csináltam.

Konkrétan elhordtam mindennek. Durván összevesztem vele.

Tudom, most az jön, hogy jobban is járt szerencsétlen, igazat is adok. Telefonon, sms-ben írtam neki szemétségeket, őszintén szólva max addig írtam volna neki, míg le nem megy a pénz a telefonomról, 1500 ftal volt feltöltve, amit miatta tette a telefonra. Ha lejárt volna soha többé nem írtam volna neki.

Én se voltam megértő fél, mert másfél éve egyedül vagyok, összeomlottam lelkileg egy kapcsolat véget. Tönkre mentem idegileg és úgy érzem, már semmi nem való nekem.

Megbántam hogy ezt tettem vele, de megérthette volna nem, ha már tetszünk egymásnak, akkor miért nem lehet randi, ha nem jövök be, akkor csáó, ha igen, ismerkedünk tovább.

Nem épp az a randinak a lényege, hogy megismerjük a másikat és próbáljuk megszeretni? Vagy tényleg ennyire nem értek már semmihez :S

Szocializációs problémáim vannak, nem tudok beilleszkedni az emberek közé. Ha ismerkedni is próbálok akkor is általában 1 lánnyal teszem. Lesz ami lesz alapon.

Soha nem jártam emberek közé, nem tudom milyen egy igazi kapcsolat, ahol fontosak vagyunk egymásnak.

Volt egy éves kapcsolatom ami undorító módon zárult.

De azt nem nevezném normálisnak. Aligha voltam fontos a lánynak.

A legnagyobb gondom az, hogy nem tudom hogy lehet elérni azt, hogy valaki szerelemből szeressen.

Azért szerettem volna hogy randi legyen, így akartam elérni, hogy talán jobban megkedvel, megszeretne, mint ha csak találkozásnak nevezem. Van nyomatékos különbség a két szó között. És biztos is hogy teljesen máshogy éli meg az ember és máshogy áll hozzá.

Mivel csak egy lánnyal ismerkedem általában, így most hónapokat, féléveket, éveket várjak arra, ha meg se próbálja velem már az elejétől, hogy működne, menne e?

Azt teszem azt, ha csak szimplán barátsági találkozók lennének, és végül közli ekkora idő után, hogy bocs de nem fog menni soha?

Amilyen időbeosztása volt, kb ha havonta láttam volna egyszer, talán kétszer. És tuti hogy nagyon elhúzódott volna.

Jó, lehet egy ger*nctelen aljas f*reg dolog volt, de én pl szerettem volna megcsókolni az első találkozásnál. Csak azért, mert távol lakik tőlem, bár egyikünket se zavarta volna, már mint a távolság.

Most könyörgöm, elmegyek hozzá, nekem az legalább 5.300 ft lenne oda vissza. Megtudtam volna oldani, szóval se gáz.

Meg azért csak elhívtam volna pizzázni, az is benne lett volna egy 6-700 Ft-ban.

Feltöltöttem miatta a telefonomat 1500 Ft-al, hogy majd tudjam hívni.

Ja és megkérdeztem tőle, hogy szokott e szórakozáskor alkoholt fogyasztani. Azt mondta hogy igen, és megkérdeztem, hogy meginna e velem egy üveg bort, keverve persze kólával. Belement.

Én mint aki jól végezte dolgát, megborotválkoztam, fürdés, stb. Hogy keddre, mára megfelelően nézzek már ki azért.

Erre közölte, hogy ő nem akarja randinak hívni a találkozást, erre kérdem, miért?

Azt mondta, hogy tudja hogy megakarom csókolni és hogy ő tudja, hogy elhúzná a fejét ha ez megtörténne. És nem akarná hogy puffanjak. Könyörgöm, ha nem RANDINAK hívtam volna is ugyan úgy megakartam volna csókolni!

Szóval tök mindegy. Könyörgöm egy csókba ma már mi van? Szerintem semmi, és szerintem valahol meg lehetne érteni engem is, ha ekkora távra megyek, legalább ennyi legyen :(

Egész éjjel fent voltam, egész éjjel azzal foglalkoztam, hogy jól nézzek ki. Készültem, rá, hogy ne hétfőn délután kelljen vele szórakozni. Mert amúgy elég lusta voltam ilyen téren, előtte senkinek nem akartam tetszeni, semmi borotválkozás.

És mikor ezt így benyögte, akkor nálam lehunytak a lámpák:

A bort, amit vettem, kivittem az udvarba és téglát ráb*sztam az üvegre, majd a bekevert bort ráraktam a téglára, had folyjon ki. Lefényképeztem és elküldtem neki.

Na akkor közölte, hogy elege van most már. Onnantól meg megindult nálam az ócs*rolás, a sz*dás. Elárulva, megbántva éreztem magam. Tényleg, annyi mindent próbáltam, hogy jó lehessen a találkozó. Így is előtte azzal húzott, hogy nem tudja hogy eltud e jönni, meg ilyenek, szándékosan húzta az agyam.

Hát sajnos hülye voltam, mert megadta a számát és kb végig sértettem az egész családján keresztül minden, elhordtam mindennek sms-ekben. Megjegyzem, minden Smsre visszareagált. Kb 1500 ft-ból maradt 300 ft a telefonom.

Ja és hogy még jobban meg is bántson, közölte velem, hogy ja és kitudtam volna menni, tudtunk volna találkozni, de most már mindegy, mert nem lesz már ebből semmi.

Egész végig játszadozott velem. Hogy nem tudja mi lesz még.

Undorodom magamtól, maradok egyedül, meg is érdemlem.