Hogy lesz így valakim?

Hogy lesz így barátnőm?

Nem járok társaságba mert nincsenek barátaim akikkel mehetnék /ahova mehetnék (nem szerettem régen ismerkedni, de megbántam) és szinte egy fiatal sem ismer a városból ahol szinte mindenki ismer mindenkit.

Nem tudok beszélgetni szinte senkivel normálisan (túl komoly "hivatalos" szavakat használok ha idegennel beszélek és nem tudok feloldódni) mert nincsenek barátaim akikkel gyakorolhatnám a kommunikációt és akikkel tudnék miről beszélgetni.

Vidéki városban lakom ahol nincsen köztér és szinte egy fiatalt sem látok mikor biciklizem mikor tudom hogy rentgeteg van és gyönyörű lányok vannak közöttük.

A középiskolám egy rémálom főleg az osztályom ami csak fiúkból áll.

Nem tudok barátokat szerezni azért mert szinte egy barátom sem volt és ezért ha valakivel "néha" találkozom azzal nem szeretek beszélgetni. Ördögi kör...

Ismeretlen lányokat nem merem megszólítani és beszélgetni sem lenne miről.

Ha találkozom a régi osztályomból (akik nem is foglalkoztak velem) 2-3 emberrel hazafele (akik egyebkent nagyon összetartóak) akkor a beszélgetésnél is csak figyelek és nem szólok semmit, de nem is érdekli őket.

Egyedül nem szeretek eljárni sehova..

Tudom úgy lenne a legkönnyebb barátnőt szerezni ha a barátaimmal elmennék csavarogni és bulizni és hívnak lányokat is... De hogy mikor nincsenek barátaim és ismerkedni sem szeretek? (akarok ismerkedni, de nem szeretek..)

Ráadásul szerintem csúnya is vagyok.

Teljesen meg vagyok lőve... Hogy lehetne változtatni ezen? Mert így egyedül fogok maradni nagykoromra..

16/f